Folia archeologica 17.

Horváth Béla: Az Árpád-kori falusi ház a korabeli törvények tükrében

AZ ÁRPÁD-KORI FALUSI HÁZ A KORABELI TÖRVÉNYEK TÜKRÉBEN A magyar középkori kutatás egyik legfontosabb feladata a korabeli társadalmi tagozódások és változások felderítése, minél világosabb és pontosabb ismertetése. E fontos kérdések megválaszolásához lényeges segítséget nyújt az Árpádkori telepek és temetők vizsgálata. A legutóbbi évekig e következtetések alapjául az aktívabb kora-középkori falukutatás hiányában főleg csak a temetők szolgálhattak. A magyarországi Árpád-kori falukutatás aránylag rövid múltra tekinthet vissza. Csupán az utóbbi évtizedben lendült fel ez a kutatási terület, mely művelődéstörténeti kutatásaink egyik legfontosabb részét foglalja magában. Égyelőre azonban még nem tud olyan mennyiségű és minőségű adatot nyújtani, melynek birtokában átfogó következtetéseket vonhatnánk le a X—XIV. századi Magyarország települési viszonyairól. A nagyobb mérvű előrehaladást gátolja a teljes egészében feltárt Árpád-kori falvak hiánya. Ilyen települések hiányában pedig nemhogy az említett kutatási területre, de egy-egy falu szerkezetére, a házak egymáshoz való viszonyára is igen nehéz következtetni. Ugyancsak a pontosabb meghatározásoknak szab határt az eddig előkerült lakóházak aránylag kis száma is. Falukutatásunk jelenlegi helyzete mellett nem tudunk pontos feleletet adni olyan fontos kérdésekre, mint például : hogyan tükröződnek a társadalmi tagozódások a települések szerkezetében, a lakóházak formájában ; volt-e különbség egy falun belül a falu szegényebb és gazdagabb lakói között a házak tekintetében — s ha igen, milyen mértékben. Mennyiben vonta maga után a munkamegoszlás kezdete egy-egy település képének megváltozását, volt-e különbség a más-más gazdasági ágakban dolgozók települései között. A felvetett kérdések csupán töredékét jelentik annak a feladatnak, mely Árpád-kori falukutatásunkra vár a következő években. Bátran ismételhetjük, hogy Árpád-kori régészetünk jelenlegi helyzetében egymagában nem tudja e feladatokat megoldani. Ahhoz, hogy a fontos kérdésekre választ tudjunk adni, feltétlenül támaszkodnunk kell a rendelkezésünkre álló egyéb kutatási területekről származó adatokra is. Ezek között elsődleges fontosságú a korabeli írásos történeti adatok felhasználása, melyek az Árpád-kori házak szerkezetére és formájára utalnak. Természetes viszont, hogy az Árpádkorból származó írásos emlékek bevonása a településkutatásba nem minden esetben jelenthet teljes sikert. Nem könnyű dolog kiválasztani, mind a történeti írásos, mind bármely más társtudománytól átvett adatokból azokat, melyeket minden fenntartás nélkül, az esetleges hibás következtetések elkerülése mellett alkalmazhatunk az Árpád-kori falukutatásban, az Árpád-korban használatos lakóház típusok szerkezetének és formájának minél pontosabb meghatározásában. További nehézséget jelent a történeti írásos emlékek felhasználásában a házakra vonatkozó adatok igen kis száma is. A törvényekben előforduló adatok nagy része is csak általánosságban foglalkozik a házakkal, azok formájára, mére-