Folia archeologica 16.

Szakács Margit: A „cinkotai magyarok”

А „С I N К О T A I MAGYAROK" 259 107. ábra A debreceni országgyűlésnek mindvégig aktív tagja volt, indítványára tárgyalta az országgyűlés a távollevő képviselők ügyét (január 22), s több ízben sürgette, hogy ezeknek az országgyűlésen való megjelenését kötelezővé tegyék. Radikális nézeteit juttatta kifejezésre a hazaárulók (vésztörvényszék), a békepártiak, és több, a forradalom és szabadságharc továbbvitelét érintő kérdésben.

9 A szabadságharc leverése után ellene felhozott vádirat hosszan sorolja „bűneit", amely szerint ,, . . . Ferenc József trónörökösödését . . . kétségbevoná, az országgyűlést Debrecenbe követé, a gyűlésen épp úgy, mint sajtó útján, nevezetesen a «Jövő» hírlap 5. 8. 13. 23. számaiban erélyes módon a nép fanatizmusát a cs. k. seregek elleni harc végiglen folytatására s a dinastia s mindazok elleni gyűlöletre, kik mérsékelt s kibékülésre hajlandó érzelmeket tüntetnének ki, serkenteni igyekezett; az országgyűlést és a forradalmi kormányt Kossuth politikájának föltétlen elismerésére, a föllebbi cél elérése tekintetéből rettegtetési rendszabályok alkalmazására, a nemzetet pedig Kossuth, a forradalmi kormány és az országgyűlés mint az egyetlen törvényes hatalom iránti teljes bizalomra fölhívta .. ." — továbbá „azon javaslatot tevé április 14-e előtt, hogy a dinastia trónvesztett, száműzött, s az ország független respublikái státusnak nyilatkoztassék ; végre 1849. április 14. határozat teljes beleegyezését azzal tüntette ki, hogy június 12-én Kossuthnak rendszabályokat javasolt a respublica és a forradalom érdekében. . ,"

1

0 ,

J Pap D., A parlament Debrecenben 1849. (Lipcse 1870) 51. 1

0 Magyar Hírlap 1850. 221. sz.