Folia archeologica 16.
Dienes István: Honfoglalás kori tarsolyainkról
110 DIENES ISTVÁN Ez esetben tehát a bőrtarsolyok szegélyezésére szolgáló ékítmények kerültek át a tarsolylemezre. Számos hasonló veret volt Eperjeskén 14 0 is. A közlemény szerint ezek ugyan tarsolylemezes sírokból származnak, de az első öt sírt nem szakember tárta fel, így a leletek pontos összetartozását voltaképpen nem ismerjük. Alighanem volt itt valamelyik sírban még egy szegélydíszekkel kivert bőrtarsoly is, nem valószínű ugyanis, hogy a díszes lemezzel borított tarsoly hátoldalára szerelték volna fel a mutatós vereteket. 5. Tarsolylemezeink párhuzamai Míg a veretes tarsolyok Kelet-Európában gyakoriak és nálunk eddig csak elvétve kerültek elő, addig a változatos díszítésű, poncolással, domborítással megmintázott ezüstlemezzel borított tarsolyok hazai anyagunkban viszonylag nagy számmal találhatók. Európa keleti feléről tarsolylemezeink megfelelőit alig ismerjük. Egyetlen közelebbi párhuzamot tartunk számon a mári (cseremisz) földről, a veszelovszkojei temetőből. 14 1 Amennyiben e tarsolylemezek az általánosan használt veretegyüttesekhez hasonlóan kereskedelmi forgalomba kerültek volna, más népek hagyatékában, főként a kor híres kereskedelmi központjaiban és a főútvonalak mentén fekvő lelőhelyeken is fel kellett volna bukkanniok. Az előzmények hiányában arra kell gondolnunk, hogy az általánosan elterjedt veretes tarsolyokat a díszes fedőlappal borított tarsoly csak közvetlenül a honfoglalás előtt váltotta fel őseink viseletében, és e tarsolylemezek elsősorban honfoglalóink ötvöseinek készítményei lehettek. Hogy e kérdésben világosan láthassunk, gondosan kell keresnünk a további összehasonlító anyagot. Egy lelet figyelmeztet arra, hogy a tarsolylemezek északra is eljuthattak. A birkái temető 644. nagy kamrasírjából Holger Arbman olyan töredékeket említ, 14 2 amelyek aranyozott ezüst tarsolylemez darabjai lehetnek (47. ábra). Mintája ugyan nem állítható helyre, de a maradványokból ítélve —Arbman szerint — a mi eperjeskei 3. sírunk közepén keskeny sávval kettéosztott, növénymintás tarsolylemezéhez hasonlónak látszik. 14 3 Arbman a tarsolylemezt a kettős, férfi és női temetkezést magában rejtő sír mellékleteinek női tárgyai közé sorolja, amire nálunk nincs példa. Maga is megjegyzi azonban, hogy a sírban a csontvázak helyzete nehezen értelmezhető, úgy tűnik, hogy az asszony a férfi ölében ült. 14 4 Éppen ezért a tárgyak hovatartozása is bizonytalan, a férfi és női mellékletek több helyütt összekeveredtek, a tarsoly maradványaitól nem messze látható például a sírrajzon 14 5 a férfi kardja. Az arab dirhemek, amelyek a mi tarsolylemezes sírjainkban gyakoriak, megtalálhatók e birkái sírban is (egy fél és három apró töredék). A legkésőbbi Nasr ihn Ahmad (308 = 920/921) érméje, amely e sírt a X. század első negyedére keltezi. DIENES ISTVÁN 14 0 Fettich N., A honfoglaló magyarság fémművessége. LVIII. t. 2., LIX. t. 1. 14 1 Erdélyi I., Arch. Ért. 88 (1961) 96—97., 1—2. kép.; Vö. Artamonov, M. /., Isztorija hazar. (Leningrad 1962) 339., II. j. 142 Arbman, H., Birka I. Die, Gräber. (Uppsala 1943) 222. 14 3 Uo. 223., 183. kép 12. 14 4 Uo. 221. 14 5 Uo. 222., 182. kép.
