Folia archeologica 16.

Sz. Burger Alice: Tízéves a Nemzeti Múzeum Adattára

TÍZÉVES A NEMZETI MÜZEUM ADATTÁRA A magyar régészeti kutatás szempontjából 1866. döntően fontos év volt. Rómer Flóris mint „A magyar tud. akadémia régészeti bizottságának előadója" — ekkor adta ki MAGYARORSZÁG FÖLDMÍVELŐIHEZ ! c. röpiratát, amellyel megvetette a hazai tudatos régészeti feltárás és műemlékvédelem alapját.

1 Rómer életútja generációk sorának szolgált útmutatóul és működését már több ízben méltatták.

2 Ezúttal csak arra kívánunk rámutatni, hogy mindaz az aggódás, törődés, amely a magyar föld oly gazdag régészeti leleteinek, műemlékeinek megmentése érdekében részéről felvetődött, csakis a hazánk felszabadulása utáni évtizedekben valósulhatott meg. Az ország első múzeuma, a Magyar Nemzeti Múzeum, 160 éves fennállása óta egyben a régészeti kutatás irányító szerve is volt. A lehetőségekhez képest kivette részét minden időben a szükséges feltárásokból, leltározásokból és kiállítások létrehozásával is szolgálta a népművelést. A két világháború között egységes irányítószerv még nem működött, az ásatások anyagi fedezete esetenként, a legkülönbözőbb anyagi forrásokból, alapítványokból, sok esetben szükségmunkásokkal teremtődött meg. A vidéki múzeumegyletek révén egyes vidéki múzeumok körzetükben folytattak ásatási tevékenységet. A hazánk felszabadulását követő nehéz időszakban is egyre nagyobb súllyal lépett előtérbe a szervezett régészeti feltárások szükségessége. Első ilyen kezdeményezés volt a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége létrehozása (KOF). Ez 1945—1949 között felmérte a második világháború okozta súlyos károkat a múzeumokban, számbavette a magángyűjteményeket, az esetenként szükséges rövid leletmentések anyagi fedezetét is biztosította. A KOF megszűnése után az 1949/13 tvr. által életre hívott Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (MMÓK) vette át — többrétű feladatai mellett — a tudatos, szervezett és a törvény által szabályozott, irányított régészeti feltárások adminisztrációját, biztosította az évenként emelkedő anyagi fedezetet. Megkezdte a múzeumok nyilvántartásának megszervezését, a magángyűjtemények törvényben előírt védetté nyilvánítását. Ezek a munkálatok szükségszerűen következtek az említett tvr. szelleméből, amely fokozott védelemben részesítette a föld mélyén vagy föld fölött lévő műemlékeket, illetve a magántulajdonban lévő műtárgyakat. A szocializmus útjára lépő Magyarország eddig soha nem látott iramú építkezésbe kezdett, ezek a hatalmas ipari és mezőgazdasági létesítmények természetesen rendkívül fontos és jelentős régészeti objektumokat hoztak napvilágra. Szükséges volt tehát egyidejűleg a szervezett leletmentő ásatások megfelelő anyagi és szakmai bázisát megteremteni. A földek, bankok, nagyüzemek államosításának országos problémái mellett jutott kellő anyagi fedezet és szakember a 1 MNM Adattár — MT. III. 42./196}. szám. 2 Régészeti Dolgozatok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Intézetéből. I. (Bp. 1958) 1-78.