Folia archeologica 16.
Garam Éva: Szarmata kori kurgánok Isaszegen
50 GARAM ÉVA A sírban elszórtan talált mellékletek a következők: 1. A sír ÉNy-i végében, feltehetően a koponya közelében Hadrianus császár ezüst dénárja (15. ábra 3). 2. Szürkésbarna színű, korongolt, szűk talpon álló, öblös szájú agyagedény. (A sírban talált darabokból összeállítva és kiegészítve.) Mg:i5 cm; tá:8 cm; szá120,5 cm (18. ábra). 3. Vörösesbarna, szemcsés anyagú, rosszul égetett korongolt edény enyhén kihajló peremtöredéke (15. ábra 1). 4. Világosszürke, homokos anyagú edény vastag bordázott talptöredéke (15. ábra 2). 5. Nagyméretű vaskés, vascsat, vaskarika és más vaseszköz töredékei (15. ábra 4—7). Megfigyeléseink alapján a kurgán szerkezete a következőképpen rekonstruálható. A megásott sírgödör aljára nagyméretű, lapos köveket fektettek, és ezekre helyezték a koporsót. A koporsó és a sír oldalfala közötti részt megtöltötték kövekkel, majd a koporsó tetejére is köveket helyeztek. A koporsó beszakadása és a feldúlás után a kövek egy összefüggő, kb. 40—50 cm vastag réteget alkottak. A sír hosszanti, DNy-i oldalához egy 60—70 cm széles, lejtősen a sír oldalához vezető, lapos kövekkel egyrétegűen kirakott lejáró vezetett (14. ábra). A sír feldúlt, kirabolt. A rablás korabeli, még abban az időben történt, amikor a koporsó oldaldeszkája szilárdan állott, de a csontokat összetartó izmok már elkorhadtak, így a rablók a csontokat szét tudták szórni. A rablás nyoma a metszetfalakon nem látszott. Gondolhatnánk arra, hogy az ún. lejáró lenne a rablás útja, azonban ennek ellentmond a (többi kurgán szabálytalan rablási útjától eltérően) szabályos, egyenes iránya, a lapos kövekkel való lerakás, továbbá az a tény, hogy a sírnak éppen a DNy-i oldala volt a legépebb, a köveknek az oldalfal mellé való szabályos helyezését itt lehetett legjobban megfigyelni. A sír kirablása felülről való beásással történt, amely, mivel a sír nagyméretű, nem terjedt túl annak falain, ezért a metszeteken nem látszott. Ezért lehetséges az, hogy az újkori beásásban, amely a kövek szintjét nem érte el, edény cserepet találtunk. 2. kurgán. Kirabolt. Mg 10,65 m; É—D-i átm:n m; К—Ny-i átm:i2 m; sírh:3,io m; sz:i,55 m; m:i,8o m; i:320°. A kurgán felületén tuskók voltak, ezért csak az ÉNy-i negyed került feltárásra, majd a többi negyedre a sír nagyságához mérten rábontottunk. A metszetfalakon a kurgán szerkezete az előbbihez hasonlónak mutatkozott; beásás nyoma nem látszott. A sír bontása közben 60 cm-es mélységben elszórtan köveket találtunk. Az alsóbb rétegekben is a sírnak csupán a DK-i és ÉNy-i végében volt nagyobb mennyiségű kő, összedobáltan. Embercsont a sírból nem került elő. A sírban elszórtan a következő leleteket találtuk: 1. Téglaszínű, jó anyagú, korongolt, vörös festékkel bevont öblös edény oldalfalának és egyenesvonalú peremének töredékei (16. ábra 1—2). 2. A sírfenék DK-i részén 2 db lecsapott sarkú, hasáb alakú karneol gyöngy (16. ábra 3—4). 3. Szarvasmarha-, és sertéscsontok (Bos taurus L.; Sus scrofa dom. L.). 3 3 Az állatcsontanyag meghatározásáért Bökönyi Sándornak mondok köszönetet.
