Folia archeologica 16.

Mócsy András: Poetoviói kőossuarium a Balaton-vidékről

46 MÓCSY ANDRÁS gyelhető.

1

3 Lengyeltóti környékén tehát egyáltalán nem lehet meglepő egy poetovioi eredetű kőemlék felbukkanása, és ez a vidék gazdasági viszonyaiban is magyarázatát leli, ha meggondoljuk, hogy milyen kevés faragott kőemlék került elő innen. A helyi kereslet nem tudott itt önálló műhelyeket fenntartani. Faragásra alkalmas kő a Balaton északi partján van a legközelebb. Akár megmunkált, akár nyers kő szállítása igen drága lehetett, s így a kevés megrendelő távoli műhelyekhez fordult igényével. Hogy azonban volt itt is olyan réteg, amely igényelte a síremlékek állítását, azt valószínűvé teszi a korai veterántelepítés is, amelynek egyik nyoma nem messze Lengyeltótitól, Somogyváron került elő.

1

4 Amennyire ez a töredékes kőossuarium feliratából megállapítható, a lengyeltóti ossuariumba is idegen eredetű család temetkezett. Kőossuariumunk végül újból felhívja arra a figyelmet, hogy a császárkori itinerariumok forrásértéke a pannóniai úthálózat rekonstrukciója szempontjából mennyire viszonylagos. A poetovio—aquincumi út az itinerariumokba nem került bele, míg néhány nem elsőrangú fontosságú út többféle változatban is szerepel. Ilyenek a Sopianaeból Arrabonába és Brigetioba menő utak vagy a Scarbantia és Vindobona közötti, három változatban is felsorolt útvonal. Nyilván csak másodrendű jelentőségű volt a Siscia—Mursa közötti út is, amelynek a nagy Dráva menti út mögött csak lokális szerepe lehetett. Meggondolkodtat az is, hogy 1

3 Erdélyi G., Arch. Ért. 77(1950) 79. Egy nemrég közzétett mursai sírkő is rendkívül erős poetovioi hatást tükröz: Pinterovic,D., Novi i neobjavljeni rimski kameni spomenici s terena Murse i oklice. Osjecki zbornik 6(1958) 27., I. t. 1

4 Mócsy A., Die Bevölkerung . . . 40.