Folia archeologica 16.

Fejős Imre: A Magyar Nemzeti Múzeum története (1802–1847)

A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM TÖRTÉNETE 281 Az új palotában , a Pyrker-képtárat kivéve, legelőbb nem is a múzeum saját anyaga került a közönség elé, hanem a Kossuth Lajos rendezte, 1846. augusztus il-én megnyílt harmadik Országos Iparműkiállítás, a polgárosodó és indusztrializálódó ország felsorakozása, amely 12 teremben és az udvarokon 516 kiállító készítményeit mutatta be. De ha tárgyi és személyi kiadások tekintetében a nádor szinte már krajcároskodott, az eladásra kerülő magángyűjtemények megmentésénél tudott nagyvonalú lenni. Az árvíz következtében súlyos károsodást szenvedett állattani gyűjtemény részére 1842-ben 3000 forintért megvásárolta a Treitschke-féle 9500 példányt tartalmazó klasszikus lepkegyűjteményt. A könyvtár 1843-ban a Budai Krónika teljes példányával, 1845-ben a Thuróc^j Krónika hártyára nyomott és miniált augsburgi kiadásával gazdagodott. Az Éremtárnak megvásárolta Weszerle és Kiss professzorok nagyszabású éremgyűjteményeit, az előbbit 20, az utóbbit 12 ezer forint árban. Az elhúnyt Horvát István 30 ezer kötetes könyvtárának megvételére 60 ezer forintos előszerződést kötött az örökösökkel. Ez volt az 1847. január 13-án bekövetkezett elhúnyta előtt a nagyemlékű palatínus utolsó intézkedése a múzeum érdekében. A berendezkedés eltartott egészen 1848-ig. Már István nádor rendeletére hivatkozással nyílottak meg január 24-én az összes tárak, amikor új látogatási rendet vezettek be. Vasár- és ünnepnap kivételével naponta 9—i-ig volt látogatható a múzeum. Hétfőn és csütörtökön az Érem- és Régiségtár, kedd és pénteken a Természetiek osztálya és a Kézműgyűjtemény, szerdán és szombaton a Képtár. A látogatók azonban a sok szabadon hagyott emlékre tekintettel különválva nem járhattak a termekben, hanem a vezető mellett kellett hogy maradjanak. FEJŐS IMRE