Folia archeologica 16.

Fejős Imre: A Magyar Nemzeti Múzeum története (1802–1847)

A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM TÖRTÉNETE 279 hangsúlyozta a Nemzeti Múzeum népnevelő feladatát. A múzeumi kiállítások ,,necsak a szemet gyönyörködtessék — írta — hanet?i tükör gyanánt szolgáljanak nemcsak az archeológ, a történetíró, a természetvizsgáló részére, azokból alapos tudomást szerez­hessen a mezeigaz^ a^ aZ iparüző, a bányász ' s"• Kubinyi (112. ábra) a polgári társada­lom haladást szolgáló múzeumát kívánta kifejleszteni. A személyzeti kérdések megoldására az igazgató 1845 februárjában tett a nádornak előterjesztést. A négy osztály élére egy-egy custost kívánt állítani, a Természetiek Tárához ezen kívül két segédőrt, továbbá egy könyvtári és egy ré­giségtári segédet óhajtott felvenni. A természetiek kitömőt kapnának, két írnoki állás volna szervezendő az igazgatói iroda és a könyvtár munkájához. Nyerjen a négy osztály egy-egy szolgát, a kapus lássa el a házmesteri teendőket és két ud­varos tartsa fenn a tisztaságot. A nádor kissé kesernyésen vetette rá az előterjesz­tésre kézjegyét : az elgondolás helyeselhető, de nincs fedezet. Szervezhető állások­nak tartja a régiségtár-őri és a könyvtári segédőri állásokat s hozzájárul egy írnok felvételéhez, továbbá egy szolga, kapus és udvaros felfogadásához. A régiségtár-őri állásra tizenheten pályáztak, köztük három kiváló szakember: Luczenbacher-Erdy János, Henszelmann Imre és Kiss Ferenc. Kubinyi első helyen Érdyt ajánlotta, akinek érdekében Széchenyi István is közbenjárt a nádornál, s akinek 1846. március 16-án megtörtént a kinevezése. június 6-án elhunyt Horvát István, a könyvtár addigi vezetője, helyébe jú­nius 26-án Mátray Gábor, a polihisztorkodó zenetörténész került könyvtárosnak. Kiss Bálint festőművész díjtalan, csak a múzeumban való szabad lakással jutal­mazott képtárőri megbízását 1847-ben sikerült Kubinyinak kieszközölnie. Blas­kovich Béla ügyvéd és Ramis Antal, eddigi napidíjas, írnoki alkalmazást nyertek. A szabadságharc végéig ezekből és a Természetiek Tára három custusából (Szed­ier József, Friwaldszky Imre, Petényi Salamon János) állott a múzeum tudományos személyzete, vagyis az igazgatóval együtt mindössze hét főből. A múzeum belső rendjének biztosítására az igazgató új szervezeti szabály­zatot készített. Legfontosabb rendelkezése ennek, hogy 1846-tól végre minden osztályon rendszeresítették a gyarapodási naplók vezetését. Bevezette a havonta tartott osztályvezetői értekezleteket. Latinból magyar lábra állította az intézet ügykezelését. Gondolt a múzeum évkönyvének kiadására és a tanulmányutak rendszeresítésére. A muzeális anyag beszállítása után berendezve a termeket, mondhatni a mai napig tartó érvénnyel megállapította az egyes osztályok elhelye­zésének rendjét. Az első emeleten, a mai helyén, 14 termet kapott a Széchényi Könyvtár. Nyolc terem — a régészeti kiállítás mai helye — az Érem- és Régiségtárnak jutott. A második emeleten a Természetiek Tárának 14 helyisége feküdt. Ezek egy részé­ben most a Természettudományi Múzeum Ásvány- és Őslénytára helyezkedik el, míg a termek többi részét a Központi Régészeti Könyvtár és A magyar nép tör­ténete c. kiállítás foglalja el, azzal a nyolc teremmel együtt, amelyek a Bródy Sán­dor utcai oldalon, a Szépművészeti Múzeum felépítéséig, a Nemzeti Múzeum kép­tárának elhelyezésére szolgáltak. Széchényi alapítása alig pár darab festményt foglalt magában. A Jankovich­gyűjtemény bár elég jelentős számú, de nagyon különböző művészi értékű anyag­gal gyarapította ezt a gyűjteményt. A Nemzeti Múzeum első galériájának meg­alapítása Pyrker László egri érseknek köszönhető. Az átengedett 190 darab, olasz és holland festők művét tartalmazó kollekció, ha mennyiségileg nem is hasonlít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom