Folia archeologica 16.
Szakács Margit: A „cinkotai magyarok”
260 SZAKÁCS MARGIT Halálbüntetését a kegyelem kilenc évi várfogságra változtatta, melyet Kufsteinban töltött ki. 1861-ben Fehér megye sárkeresztúri kerületének képviselője lett. 1 1 Az országgyűlés egyik jellegzetes alakja. 1868-tól a Negyvennyolcas Párt, 1874-től a Függetlenségi Párt egyik vezetője volt. Hosszú képviselői pályafutása alatt több ízben korelnök. 1 2 Válly János (1826—1896) szintén Szatmár megyei birtokos, a csoport legkevésbé ismert tagja. Tanulmányait Eperjesen és Sárospatakon végezte, majd joggyakornok Debrecenben. 1846-ban ügyvédi vizsgát tett. Részt vett az 1847— 1848-i pozsonyi diétán. A szabadságharc alatt nemzetőr százados az erdélyi hadjáratban. 1850-ben járásbíró, de a hűségeskü követelése elől lemondott, majd nagy birtokán gazdálkodott. 1861-ben főjegyző volt, amikor Szatmár megye fehérgyarmati kerülete képviselőjévé választotta. Előzőleg mint a szatmári református egyházkerület gondnokát, a februári pátens elleni küzdelméért elítélték. 1 3 Vidacs János (1826—1873), a csoport egyetlen polgári származású tagja, Vidacs István mezőgazdasági gépgyáros fia. Jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte. 1848-ban Petőfi, Vasvári és Jókai köréhez tartozott, részt vett a március 15-i forradalomban, tagja volt a Közcsendi Bizottmánynak. A szabadságharc idején honvéd százados. A fegyverletétel után külföldre ment. 1851-ben Olaszországban a svájci határon elfogták és elítélték. Egy évig a Neugebäude foglya. Utána Josephstadtban raboskodott, miután halálos ítéletét várfogságra változtatták. 1853-ban szabadulva, egy időre visszavonult a politikai élettől, apja gyárában gépészetet tanult, majd abonyi birtokukon gazdálkodott. Alig két év után azonban újra letartóztatták és Salzburgba internálták, de innen rövid idő múlva visszatérhetett. 1858-ban átvette apja gyárának vezetését. Az országgyűlésbe már mint gyáros került 186i-ben, amikor szülővárosa, Bánátkomlós megválasztotta. Jelentős tevékenységet fejtett ki a pesti demokrata kör alakítása és a honvéd egyletek szervezése körül. 1 4 Korábbi közéleti szerepük rövid felvázolásával már jelezni tudjuk a csoport politikai arculatát. Ahogy koruk nagy történelmi eseményeiben részt vettek, az meghatározta további útjukat is. A forradalmi idők elmúltával a 60-as évek parlamenti küzdelmében vállaltak szerepet. Törekvéseik a 48-as forradalom vívmányainak magatartásáért egy táborba vezette őket. Az 1861-es országgyűlés április 6án nyílt meg a budai várban „számos felsőházi, de gyér alsóházi tag jelenlétében". 1 5 Az első ülést a Nemzeti Múzeumban tartották, ahol képviselőink is megjelentek. „Találkoztam hű elvbarátokkal, — írja Madarász -— Kállay Ödönnel, László Imrével, ... s ismerkedtem meg az újabbak közül . . . Patay István, Válly János, Vidacs János és több képviselőkkel". Ezek közé tartozott még Böszörményi, Bobory, Csiky s a későbbi szélbal párt más tagjai, Csanádyt kivéve, akivel egy későbbi találkozón történt az ismeretség. 1 B 1 1 1861. évi Magyar Országgyűlés. 470. 1 2 Magyarország és a Nagyvilág. 1867. 14. sz.; Pallas L.; 1861. évi Magyar Országgyűlés. 474.; 1898. dec. és 1899. márc. között, 1901. okt. és 1910. júniusában volt korelnök. Balla A., A magyar országgyűlés története. (Bp. 1927) 203, 213, 233, 336. 1 3 Magyarország és a Nagyvilág 1867.14. sz.; Pallas L.; 1861. évi Magyar Országgyűlés. 474. 1 1 Magyarország és a Nagyvilág 1868. 9. sz.; VU 1873. 46. sz.; Új Magyar Lexikon.; 1861. évi Magyar Oszággyűlés. 474.; Szakács M., FA 13 (1961) 299—317. — Sokoldalú közéleti tevékenysége külön tanulmányt igényel. 1 5 1861. évi Magyar Országgyűlés jegyzőkönyve. 1 0 Madaras^. JEmlékirataim 1831—81. (Bp. 1933) 338.
