Folia archeologica 16.

Mihalik Sándor: Adalékok a régi magyar művészi kerámiagyártás történetéhez

RÉGI MAGYAR MŰVÉSZI KERÁMIAGYÁRTÁS 227 országnak. Szinte bizonyos, hogy ilyen gazdag főurat nem a haszon, hanem a királynővel, vagy legalábbis az uralkodónő férjével való versenyre szállás sarkallhatta arra, hogy birtokán, az ország nyugati részében fekvő ,.bircdalmá"-ban, művészi porcelángyárat létesítsen. Stiffel r.evű hercegi titkárának Herbewiller kismartoni jószágkormányzójához 1760. augusztus 18-án Bécsben írt leveléből értesülünk, hogy az Esterházy-családnak ez az akkori feje — tehát maga a majorátusvezető herceg •— „jobban szeretné a porcelángyárát a Sopron megyei Lánzséron állandósítani, mert ott alkalmasint meg is fordul. Minthogy nem akarna az ottani lakóknak kellemetlenséget okozni, végül is úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a porcelángyár létesítése Lánzséron nem alkalmas, akkor azt a Sopron megyei Lakompakra lehetne áthelyezni."

2 Az akkor 40 éves herceg (1711—1762)3 az uralkodópár különös kegyében állt. Az osztrák örökösödési háborúban saját vezérlete alatt huszárezredet állított Mária Terézia érdekei támogatására. Később, mint nápolyi követ, majd a hétéves háborúban még további hű szolgálatokat tett, próbált férfiú nemcsak érzelmi kötelékekkel fűződött össze az uralkodó párral, hanem az aranygyapjas rend-jelvény birtokában „a királynő unokatestvéréivé vált. Sokoldalú, színes, művelt férfiú volt. Franciaországban szerzett mérnöki oklevele műszaki érdeklődését tanúsítja, Európa-szerte számontartott rangos előkelőség. Ez a sokat látott főúr is rabja lett az akkori hivalkodó európai kerámiai divatnak. Ennek hatása alatt határozta el, hogy a magyar trónon ülő királynő bécsi porcelángyárához, avagy a férjének Holicson működő gyárához hasonlatosan, neki, önmagának is legyen művészi kerámiagyára. Esterházy a lakompaki hely kijelöléssel nem rapszodikusan járt el, hanem reálisan számolt a meglevő helyi adottság helyes felhasználásával, vagyis azzal, hogy éppen Lakompakon ekkor már majdnem másfélszázad óta jó képességű újkeresztény -— köznyelven általánosan habánoknak nevezett -— kerámikusok működtek.

4 Gyáráról egyetlen híradás titkára 1760-ban írt levelének pár sora. A titkár „Berzellain Fabrique"-nek nevezi. Ebből lehet arra következtetni, hogy a herceg mégiscsak Mária Terézia bécsi porcelángyárával óhajtott versenyre kelni. Ez azonban határozottan nem állítható. Nem is bizonyítható, hiszen nemcsak ekkor, de utána, jóformán még száz éven is át, a fajansz, kőedény, keménycserép és más ilyesfajta kerámia gyárakat és műhelyeket igen sokszor porcelángyárnak nevezik és említik még a legilletékesebb és leghitelesebb hivatalos iratok is, holott azok csak fajansz, kőedény gyárak voltak, sohasem készítettek porcelánt. További adalékok előkerüléséig bizonytalan és eldöntetlen, hogy Esterházy herceg a kerá2 . . .„die Berzellain Fabrique, möchte der Durchlauchtigster Fürst lieber zu Landsee stabilirte sehen, zumahle seine hochfürstliche Durchlaucht, dann und wann zu Zeiten sich zu Lackenbach zu divertiren gedenken, mithin dass diese leüthe alldorten keine ungelegenheit verursachen dörfften, habe nochdieselbe sich erklärt, dass auch zu Lackenbach placirt werden möge . . ." Wien den 18-t Aug. 1760. Országos Levéltár. Esterházy család levéltára. Fasc. 715. 983.1. 3 Egyetlen testvére volt Miklós Józsefnek, a „fényes" hercegnek, aki Eszterházát építette és nemcsak Haydnnek, hanem még más művészeknek is hajlékot adott. 4 Gróf Esterházy Miklós nádor, a család nagyságának és gazdagságának első megalapítója (1582— 1645) már 1635. július 21-én éppen Lakompakon kelt levelében írja: „Az új körösztények, a rosszak, ónot kérnek. Adjon a po(r)koláb valami két mázsát nekik s meg köll mondani, hogy készítsék cl a kályhákat".; Mihalik /., A Kassai Múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma. (Kassa 1903) 187.; Haberlandt. A., Volkskunde des Burgenlandes. Österreichische Kunsttopogr. XXVI. (Baden bei Wien 1935) 28.