Folia archeologica 16.

Temesváry Ferenc: Török tűzifegyverek Buda 1686. évi ostromából

TÖRÖK TÜZIFEGYVEREK 217 A három fegyvernél (98. ábra 1-3) az ágyazat, a díszítés és a feliratos rézlemez csak felületesen nézve azonos (99—101. ábra). Mielőtt azonban a szövegek elemzését megkezdenénk vessünk egy rövid pillantást a fegyverek méretadataira. H cső h. átm. csőrögzítő nyúlvány I. 1045 mm 900 mm 21 mm 60 mm II. 1141mm 970 mm 25 mm 53 mm III. 1300 mm 865 mm 26 mm 65 mm A számokból kitűnik, hogy a fegyverek nem egyforma méretűek. Az ágyazatok adatai is eltérést mutatnak. Természetesen a harmadik fegyvert — mint olyant, amelyet később Zentánál zsákmányoltak — külön kell kezelnünk. Az időrendi eltolódások ellenére azonban szükséges a három fegyver között az összefüggések keresése. Indokoltnak látszik ismételten hangsúlyozni, hogy a fegyverek ágyazata nem török. Az eredeti ágyazat tönkrement, vagy esetleg egyéb okok miatt cserélték ki. Az ágyazat és a cső véleményünk szerint nem egykorú. A nyugati ízlést és formát tükröző tusa és a török cső egybedolgozását mindhárom esetben 1700—1720 közötti időre tesszük. Fentebb már jeleztük és mellékelt ábránkon is nyomonkövethető, hogy a rézlemezek alakja is csak megközelítőleg azonos. A lemez formálásán, díszítésén, elhelyezésén, sőt anyagán is egyaránt érzékelni, hogy minden törekvés ellenére sem sikerült azonos darabokat előállítani (97. ábra 1-3). A betűtípusok vizsgálata is mutatja, hogy az egyik budai puska felirata szolgálhatott a másik kettőnek alapul. A három fegyver azonban minden hasonlósága ellenére sem egy mester műve. A kérdést összegezve arra a következtetésre juthatunk, hogy a budai és zentai harcokban egyaránt résztvevő parancsnokok egyike jelölhette meg a fegyvereket. Hogy milyen utat jártak be azóta kelet és nyugat között, ma már nehéz lenne megállapítani. Azonban a 145 éves török uralom alóli felszabadulásra utaló, művészien kidolgozott és ma már ereklyének tekinthető tüzifegyver megszerzése gyűjteményünket feltétlenül gazdagította. TEMESVÁRY FERENC