Folia archeologica 16.

Cennerné Wilhelmb Gizella: Zrínyi Miklós, a költő arcképeinek ikonográfiája

ZRÍNYI MIKLÖS 201 ban még erre a korra is átnyúltak. Festetits László, a felvilágosult irodalombarát György gróf fia, a kiváló bécsi festőt, Peter Krafftot bízta meg, hogy egy Csáktornyáról származó Zrínyi-portrét másoljon le. Nem elégedett meg azonban azzal, hogy az osztrák művész a maga fölényes technikai tudásával elkerülje fogyatékos előképe hibáit, hanem határozott változtatásokat javasolt, különösen a ruházat gazdagításában. A XVII. századi hős így végül is a XIX. század első felének dúsan sujtásolt öltözetében jelenik meg a képen (Kat. XIX). A festményhez szép írásban jártas kalligrafussal Íratott szöveget, amelyben az ábrázoltról, mint a szigeti hősről emlékezik meg. A Szent Szövetség uralmának első éveiben szintén nem volt tanácsos e nagyhírű család rebellis érzelmű tagjának propagálása. Miután az említett másoltatásra 1820 előtt, még Festetics György életében került sor, nagyon valószínű, hogy a fiú csak apja intencióit hajtotta végre. A XVIII—XIX. századi főúr pedig kötelezőnek érezte a Zrínyi-hagyomány folytatását és ápolását, mint a hatalmas Zrínyi-javak későbbi birtoklója és élvezője. A Keszthelyen összejövő irodalmi kör tagjai ugyanezt a gondolatot fejezték ki költeményeikben.

3í

l Festetics László egy évvci apja halála után rézmetszetben is kiadatta a rekonstruált képmást, mely a XVII—XVIII. századi minta nyers darabosságát a biedermeierbe hajló klasszicizmus sima modorába tette át. A XVII. századi oligarchából tetszetős külsejű, díszes ruházatú XIX. századi arisztokrata lett. A képmás különböző folyóiratok és sorozatok útján, mint a szigetvári hős portréja elég nagy publicitásra tett szert, hiába tiltakozott a csere ellen Kazinczy Ferenc.

4

0 Zrínyi markáns vonásaiból még többet őrzött meg e képtípus újabb olajfestésű változata, melyet ugyancsak Festetits másoltatott Brunswick József országbíró felesége számára

41 (Kat. II/13). Ezen a portrén az arcvonásoknál Widemann 1652-es metszetét vették alapul. A XIX. század második felében kiszélesedő kutatás a költő életében készült arcképei iránt érdeklődött. A Widemann-sorozatok ikonográfiái forrássá váltak, s az 1646-os metszetet másolták az 1850-es, 1860-as évek irodalomtörténeti kiadványai számára (Kat. I/4—9). Zrínyi politikai és hadi érdemeinek két évszázados elhallgatása és pusztán irodalomtörténeti szerepének kiemelése azt eredményezte, hogy a múlt század festészeti historizmusa nem nyúlt vissza mozgalmas életéhez. Kár, hogy Madarász Viktor, aki meglátta történelmi nagyságát, nem nagy kompozícióval, hanem csupán ideálportréval áldozott emlékének. A XIX. századi művészet másik, hősünkhöz méltó alkotása Izsó Miklós fehér márvány mellszobra a Nemzeti Múzeum lépcsőházának pantheonjában. Háromszáz esztendő távlatából próbáltuk meg felidézni Zrínyi arcvonásait, képmásainak keletkezéstörténetét. Nagy győzelmeit Európa közeli és távoli országaiban metszetek, röplapok megjelenése kíséri. A Habsburg-udvar sem vethetett gátat ekkora népszerűségnek, mégha bérencei meg is akarták tépázni hősünk babérait.

4

2 Halála után pedig az elhallgatás évszázados sötétségébeburkolták érdemeit. A hazai reformmozgalom nemzeti nyelvünk érdekében vívott küzdelmeinek elsősorban Zrínyi irodalmi szerepének hangsúlyozása felelt meg. Nemzeti függetlenségünk kérdésében tett fontos kijelentései csak Vasvári Pál munkásságá3

9 Keresztúr y D., i. m. 1

0 Esztergár L., Művészet 1905. 64—67. 4

1 Uo. 66—67. 4

2 Klaniczay T., i. m. 496, 511.