Folia archeologica 16.

Cennerné Wilhelmb Gizella: Zrínyi Miklós, a költő arcképeinek ikonográfiája

198 CENNF.RNÉ WILHELM В GIZELLA désükből folyik. 2 8 A Troyen-metszet kivételes alkalomra készült, indokolt volt tehát, hogy a mester az ábrázolthoz közelálló előképet válasszon műve számára, főleg abban az esetben, ha a másolandó alkotás megszerzése nem ütközött nagyobb nehézségekbe. A kérdés végérvényes eldöntése csak akkor lehetséges, ha nemcsak a szóban forgó festmény tárgyáról, de kompozicionális elrendezéséről is bővebb forrás áll rendelkezésünkre. Az előbbiekben megpróbáltuk néhány kiemelt alkotáson keresztül éreztetni Zrínyi arcképeinek gazdagságát. A részletes tárgyaláshoz, mellékelt katalógusunk tanúsága szerint, újabb oldalak lennének szükségesek. A termés java, mint általá­ban minden hasonló esetben, Németországból származik. Németalföld is jelentős művészi erőket vonultatott fel Zrínyi megörökítésére. London első európai nívójú grafikus mestere, id. William Faithorne 2 9 lendületes lovasportrét készített, felhasz­nálva Widemann első arcképének öltözetét és fiatalos vonásait (Kat. XI). Itália érdeklődéséről az az ajánlás ad számot, mellyel Giovanni Battista Cavazza bolognai festő és rézmetsző Aubry metszetének felhasználásával készített alkotását a Zop­pio orvos és irodalmár család 3 0 egyik tagjának dedikálta. Időközben Zrínyi még egyszer bámulatba ejtette a világot téli hadjáratával. A győztes csatákat megörökítő röplapokon gyakran találkozunk portréjával, melyet valamelyik korábbi sikeres alkotásról másolt a vásári rézmetsző. A január­februári sikeres vállalkozás után látott napvilágot hősünk legszebb és legjellem­zőbb arcképe. Johannes Thomas, egy Bécsben letelepedett flamand mester, való­színűleg az 1660-as évek elején festette le Zrínyit. 3 1 1664 első felében a festő honfitársa, Gerhard Bouttats, a bécsi egyetem rézmetszője készített erről grafikai lapot mellkép-kivágatban (Kat. XIV). Mindkét művész kitűnően oldotta meg a karakterizálás feladatát. Az arcformák egyeznek a korai Widemann-portré rész­leteivel, de a készülésük között eltelt tizennyolc év minden gondja, csalódása, betegsége és családi bánata otthagyta a nyomát Bouttats metszetének szellemes és pathetikus vonásain. A feliratot középen az ősi címer szakítja meg, körülötte az aranygyapjas lánc. A lap megjelenésének terminus post quemje tehát Zrínyi kinevezése az említett rend lovagjai közé. Terminus ante quem a költő halála, mert ebből az alkalomból újra kiadták egy minorita szerzetes gyászversének illusztrációjaként (Kat. XlV/a). Ezután már gyorsan peregnek az események. Egy nagyméretű olasz metszet ugyanegy lapon adja a téli hadjárat legfontosabb eseményeit és Kanizsa vívásának megindulását a költő több ikonográfiái forrásból kompilált lovasképével (Kat. XV). A Franciaországgal való komoly politikai kapcsolatok megindulása tük­röződik azon a teljesen nyugatias fegyverzetbe öltöztetett félalakon, melynek kísérő szövege már a kanizsai ostrom félbenhagyásáról és Zerinvár török vívásáról tudósított (Kat. XVI). Montecuccoli feladja ugyan a várat, de Zrínyi vitézi híre nem csökken. Németországban több változatban kerül sajtó alá hadjáratainak tör­ténete. 3 2 Ezeket a könyveket az elfoglalt erősségek ábrázolásai mellett hősünk igen közepes színvonalú portréi díszítik (Kat. V/4, V/6, XIII/7). 2 8 Cennerné Wilhelmb G., FA 8 (1956) 169—182. 2 9 Thieme, U.— Becker, F., i. m. XI. (Leipzig 19x5) 204—206. 3 0 Dizionario biografico universale. V. (Firenze 1849) 824. 3 1 Thomas 1661 óta bécsi lakos, vö. Thieme, U.— Becker, F., i. m. XXXIII. (Leipzig 1939) 64. 3 2 Denkmal Serinischer Hölden-Thaten ... S. 1 . 1664. — App. H. 2071.; Schauplatz Serinischer Helden Thaten ... S. I. 1664. — App. H. 2079.

Next

/
Oldalképek
Tartalom