Folia archeologica 16.

G. Sándor Mária: A gesztesi vár építéstörténete

164 G. SÁNDOR MÁRIA szerint is az övék maradt,

1

5 amikor már 49 főből álló őrség volt Gesztes várában.

16 1588-ban azonban a győri és a pápai várnagy, valamint a várat ismerő Radies vajda elhatározták a vár visszavételét. November 9-én értek a vár alá, és éjjel a feljáró úton a várkapu elé kerülve azt betörték. A 60 főből álló török őrséget megadásra kényszerítették, és a várban lévő ágyúkat lefoglalták. A vár és annak teljes felszerelése Radies vajda őrizetében maradt.

1

7 Gesztes visszafoglalását a törökök a fegyverszünet megszegésének tekintették, ezért Ferhát pasa felháborodott levelet írt Ernő herceghez, aki ezután elrendelte a vár visszaadását a törököknek. Ekkor Radies vajda kivonta gyalogságát a várból.

1

8 1597-ben Tata visszavétele után Pálffy Miklós seregei Gesztes és Vitány várát is visszafoglalták.

19 Tata azonban ez évben újra török kézre került s ugyanekkor Gesztes és Vitány is.

20 1598-ban Pálffy Miklós és Schwarzenberg újabb hadjáratot indított az előző évben a török által visszafoglalt várakért, ennek során Pálffy seregei az év augusztusában újra felszabadították Gesztest is.

2

1 1599-től 1600-ig újra a törökök birtokában tudjuk a várat.

2

2 1605-ben a vár újra magyar kézen volt és őrsége a tataival együtt Bocskayhoz pártolt át.

2

3 1629-ben Tatáról 10-10 gyalogost küldtek hetenként őrségül. 1647-ben a várat a Csákyaknak adták zálogba, ami arra mutat, hogy ebben az időben még használható állapotban volt.

2

4 Egy 1652-ből származó költségvetés szerint több más hibán kívül a bástyafal 11 öl hosszúságban, 4 öl magasságban leszakadt, a kapu is rozoga állapotban volt.

2

3 Utoljára 1669-ből van még adatunk a törökök gesztesi portyázásáról.

2

0 A vár pusztulása a XVIII. században következett be, amikor Eszterházy József ama j ki kamalduli rendház alapításakor engedélyt adott arra, hogy többek között Gesztesről „a kapu mellett folyosóformán killebb találkozó épületben faragott köveket is onnant szabadon elhordhassák".

27 Ugyancsak sok követ hurcoltak széjjel Várgesztes község felépítéséhez a XVIII. században Eszterházy német telepesei. Egy 1759-ből származó adat már romként említi a várat.

2

8 1932-ben a vár romjai között a délnyugati részben a munkás turista egylet turistaházat épített. 1945-ig a vár az Eszterházy-család tulajdonában volt. i960—1963 között az Országos Műemléki Felügyelőség a várat Erdei Ferenc tervei szerint állította helyre. A vár legkorábbi ábrázolását 1650-ből ismerjük,

2

9 mely a várnak madártávlati képét adja. Gesztes várának e képzeletbeli képe csupán a hely megjelölésére szol1

5 Uo. 113. 1

6 Velics A.—

Kammerer E., i. m. 384. 1

7 Rorbacher AI., i. m. 113. 1

8 Takács S.—Ekbardt F.—Szegfű Gy., A budai basák magyar nyelvű levelezése. I. (Bp. 1915) 364.; Rorbacher M., i. m. 113. 1

9 Rorbacher AI., i. m. 115—116. 2

0 Uo. 117. 2

1 Uo. 2

2 Velics A.—

Kammerer E., i. m. 687. A gesztösi reiszek és azabok 15 ember. 2

3 Natz /., AK 22(1899) 142. 2

4 Eszterházy Cs. hg. ag. It. Rep. 24. Csomó 174. Fasc. c. No. 74. 2

5 NatzJ-, i. m. 140.; Eszterházy lt. Pápán Fasc. c. No. 50. 2

6 Tatai János önéletírása. TT 1903. 140. 2

7 OL. Eszterházy es. lt. Dominium Tata cs. 251. o. Gesztes 1733. jűl. 28. 2

8 OL. Eszterházy es. lt. Dominium Tata. Fasc. 103. p. 131. Gesztes 1759. febr. 9. 2

9 1650-es ábrázolás. Hadtudományi Térképtár В. IX.a 674—4.