Folia archeologica 16.
Huszár Lajos: A horti XII. századi rézpénzlelet
A H О R T I XII. SZÁZADI RÉZPÉNZ LEL ET Középkori pénzverésünk történetében egyedülálló színfolt és teljesen elszigetelt jelenség az a rézpénzverési kísérlet a XII. század második feléből, melynek emlékét őrzi a Hort község határában (Heves m.) előkerült éremlelet. A lelet 1061 db rézpénzből áll, és a lelőhelyet pontosan meghatározva Hort és Gyöngyös között a horti határban szántás közben a 3. sz. országos főútvonal 70-es kilométerköve előtt, mintegy 150 m-re, az út déli oldalától kb. 150 m-es enyhe emelkedés tetején került elő cserepekkel együtt. 1 A jelentés szerint: „A pénzérmek között talált kerámiatöredékek nem illenek össze, nem tarthatjuk kétségtelennek az érmek edényben való elrejtésének tényét." Ha nem is kétségtelen, hogy az érmek edényben kerültek elrejtésre, szerintünk ez mégis igen valószínű, sok hasonló analógia alapján. Első pillantásra megállapíthatólag a lelet a CNH. I. 98., 101. és 103. típusú rézpénzeket tartalmazza, illetve ezek különböző változatait. A pénzek külsejüket és anyagukat tekintve egyaránt idegen mintára valló és az egykorú magyar pénzverés jellegétől teljesen elütő kísérletet jelentenek, és veretésük minden valószínűség szerint kudarccal végződött. Ezt a megállapítást azonban csak feltevésekkel és következtetésekkel tudjuk alátámasztani, konkrét bizonyítékok hiányában. Erre vall az a körülmény, hogy a rézpénzek viszonylag nagy számban bukkannak elő, és Árpád-kori pénzeink sorában a leggyakrabban előforduló közönséges fajt jelentik. E feltevést támogatja az a megfigyelés is, hogy rendszerint szórványlelet alakjában tűnnek fel csak ritkán tömegesen, de ez utóbbi esetben is többnyire magukban, ezüstpénzekkel nem elegyedve. Noha e rézpénzekkel összefüggésben az idők folyamán több problémát sikerült is tisztázni, még mindig számos kérdés megoldatlan és az így felmerülő kérdésekre csak nagyobb leletegyüttesek adataiból lehet remélni határozottabb választ. E rézpénzekből azonban — mint említettük •— a nagyobb zárt lelet ritka és ami eddig előkerült, az sem nyert megfelelő feldolgozást. Ennélfogva kívánatos és lényeges minden előkerülő rézpénzlelet részletes ismertetése. Nyilvánvaló természetesen, hogy egyetlen lelet anyagától nem lehet várni az összes homályos kérdések tisztázását; nem is erre törekszünk e lelet közlésével, hanem az a célunk vele, hogy egyrészt biztos adatokat nyújtsunk a feldolgozás révén a további kutatás számára, másrészt pedig felhasználva e lelettel való foglalkozást, az eddigi kutatások eredményeit kiegészítsük a leletből nyerhető tanulságokkal és az időközben felmerült esetleges újabb adatokkal. E rézpénzekkel a legbehatóbban eddig Jeszenszky Géza foglakozott, és általában az ő megállapításai érvényesek ma is e rézpénzek veretésére vonatkozóan. 2 Mielőtt a lelet anyagát részletesen ismertetnénk, kiindulópontul egészen röviden 1 Szabó János jelentése. MNM Adattár XXI. 502/1962. 2 Jeszenszky G., NK 34—55 (1935—36) 35. 10 Folia Archaeologies