Folia archeologica 16.

Dienes István: Honfoglalás kori tarsolyainkról

104 DIENES ISTVÁN 39. ábra Ezek az emlékek mind azokból a közepes nagyságú, lapos boltozatú, elmosódott körvonalú, a folyópartokon csoportosan található halmokból kerültek elő a Ladogától délkeletre eső, a Szvir és Szjasz folyók közötti területen, amelyek nyugat-európai, bizánci, arab pénzekkel aX—XI. századra keltezettek. Égetéses és csontvázas temetkezés egyaránt található közöttük, és a csemihinói halomsírnál említett tűzhely közös jellegzetességük. Az emlékanyagban sok normann eredetű, de legalábbis skandináv mintaképek alapján készült tárgy van, a svéd kutatók (pl. T. J. Arne) úgy vélték, hogy jelentősebb normann telepek lehettek itt. E műveltség azonban erőteljes skandináv elemei, valamint a XI. századtól érezhetően erősödő szláv befolyás ellenére is lényegében finn (ún. csúd vagy nyugati-finn, illetve balti-finn) alaprétegű, mint ahogy a terület helynevei is általában finn eredetűek. Leginkább elterjedt nézet (Brandenburg, Spizyn, Repnyikov, Europeus, Aspelin, Tallgren) az, hogy a finn vepszék éltek itt. W. J. Raudonikas szerint — aki e halomsírok kapcsán a terület viking korszakával részletesen foglalkozott

1"

5 — a veszj néven emlegetett vepszék az orosz krónika adata alapján a IX. században a Fehér-tónál (Bjelo-ozero) laktak, így e műveltség hordozóiban inkább talán karjalai finneket kell keresnünk.

10

6 Mindenesetre figyelemre méltó, hogy e műveltségben mily gyakran tűnnek fel délkeleti eredetű (a szaltovói sírokban, a Kaukázus előterében, a Volga-vidéken, Turkesztánban otthonos), — arab, kazár, volgai-bolgár és más műhelyekben készült tárgyak.

1"

7 Amennyiben a vepszék egy csoportja élt itt, közvetlen forrásadatunk is van a volgai-bolgárokkal való kapcsolatukra. Ibn Fadlán írja, hogy a volgai-bolgárok kereskedői a vepszékhez (viso) jártak a coboly és fekete róka prémjéért,

1"

8 így az előkerülő övek, tarsolyok egy részét ők hagyhatták itt az értékes prémekért cserébe.

1

0'-' Más részük 10

5 Raudonikas, W. /., i. m. 93. sk. A kérdéses halomsírokról főként e munka nyomán adtunk rövid áttekintést. L. még Oxenstierna, E., Die Wikinger. (Stuttgart 1959) 66 sk. 10

6 Raudonikas, W. J., i. m. 122. 10

7 Uo. 99—102. 108 Validi Togan,A. Z., Ibn Fadlan's Reisebericht. (Leipzig 1939) 67., 69 §. 10

9 Hajdú P., Finnugor népek és nyelvek. (Bp. 1962) 314.