Folia archeologica 15.
H. Kolba Judit: Epigráfiai adatok a kígyóspusztai öv kormeghatározásához
s r0ft ШШ XW ÖKJTPROIfíl S 7 ST «РТ<ЖП€( • OHJíPRÖMG S r -ЮГСОВв* ОЮТРКОЯгв 25. ábra kissé ívelően, felül pedig derékszögű háromszög formáját utánozva. Végeiket kis ívekkel kihajlították. Az „S"-eknél a kis ívek három vízszintes tagot kötnek össze, melyek közül a középsőt vastagabbra formálták, a betű végpontjait pedig ívelt oldalú háromszögekkel zárták el. Végére maradtak a „T" betűk: a tetők felül és alul ívesen behorpadnak, a talpak lefelé szélesednek. Tóth Zoltán megállapítása szerint a kígyóspusztai lelet a királyi udvarban készülhetett. Ennek alapján tehát a királyi ötvösmesterek munkáját kell röviden megvizsgálnunk. Közismert szokás, hogy a királyok pénzeiket, illetőleg pecséteiket udvaruk legkiválóbb ötvöseivel készíttették, tekintettel ezek jogi és hivatali fontosságára. Mivel a mesterek általában nemcsak egyféle ötvösmű készítésével foglalkoztak, így természetesen ők készítették a pénzek verőtöveit és a királyi pecséteket is. Az évnek azonban csak kis részében kellett a pénzekkel foglalkozniok, mivel egy-egy verőtő elkészítése aránylag rövid ideig tartott. 7 így az év többi részében ugyanazok az ötvösök végezték a pecsétek, valamint az egyes ötvöstárgyak készítését is. A pénzeken, pecséteken elsősorban a feliratoknak volt nagy szerepük, mivel ezek alapján lehetett megtudni, kinek a nevében verték a pénzt, vagy küldték a pecsétet. Ugyanígy gyakran a dísztárgyakat is ékes feliratokkal látták el, részben ezzel akarták érthetőbbé tenni az általuk kifejezett gondolatot, részben a díszítés egyik jól felhasználható elemeként kínálkozott a betű. így természetesnek mondhatjuk, hogy az ötvösmesterek, legalábbis a király udvarába kiemelt legjobbak, általában ismerték a betűvetést. Sőt, leginkább együtt haladhattak a különböző korok változásaként az írásbeliségben felbukkanó formai alakulásokkal, mivel az új szellemi áramlatok is elsősorban a királyi udvarban éreztették formáló hatásukat. Mindezek alapján érthetően adódott a kígyóspusztai feliratok vizsgálatához a 7 Иптап В., A magyar pénztörténet, 1000—1325. (Bp. 1916)
