Folia archeologica 15.

Bíróné Sey Katalin: A kistormási éremlelet

64 BIRÓNÉ SEY KATALIN Ha elfogadjuk Göbl verde- és időbeosztását, leletünk verdék és időszerinti megoszlása a következő: legnagyobb számmal, természetesen, a római verde van képviselve a szorosabban vizsgált császárok —- Valerianus, Gallienus, Mariniana, Salonina és Valerianus iun. — veretei között, majd Viminacium és Antiochia következik, Colonia Agrippina (Elmer szerint a viminaciumi verde ide költözött át a 257. év végén, ill.258 elején)

4 csak igen kis számú dupla dénárral jelentkezik, úgyszintén Samosata is.Mediolanumi veret — ez a verde a legújabb felfogás szerint a kölni és római verdék közös alapítása Gallienus Rajna vidékről való visszatérése után 259-ben

5 — leletünkben egyáltalán nem fordul elő. A pénzbeáramlás III.Gordianustól lesz folyamatos — leletünk legalábbis ezt tükrözi —, majd Valerianus, illetve Gallienus uralkodása alatt, különösen a 254—256. években kap nagyobb lendületet. A 257. évtől ugrásszerűen csökken a pénzek száma, a 258. év első feléből pedig már alig egy pár darab akad leletünkben. A római verdének Valerianus számára készített legkorábbi darabjai a IOVI CONSERVA (С 83) típusok a 253. év második feléből. Legkésőbbi veretei a PM TR P V COS IUI P P (С i66), melyek a 257. év elején kerültek kibocsátásra. Gallienus első darabjai szintén a IOVI CONSÉRVA (C 125) típusok, sorozata a PAX AVGG (C 751) darabokkal zárul, melyek a nyugati fronton 257—258-ban létrejött békét hirdetik. Valerianus iun. a 258. év első felében történt halálát bejelentő consecratios veretek az utolsók, melyek hírt adnak leletünkben a római verde működéséről.

6 Viminaciumban már Traianus Deciustól kezdve van birodalmi pénzverés a koloniális veretek készítése mellett.

7 Göbl szerint a Divi imperatores veretek is itt készülnek.

8 (Mattingly szerint Mediolanumban, de ő ez utóbbi verde működését is jóval korábbra teszi, mint Göbl vagy Elmer.

9) Valerianus VICTORIA GERMANICA (С 253) veretei az elsők innen 253-ból. A legkésőbbiek pedig a pontosan datálható P M TR P V COS IUI P P (С 231) darabok a 257. évből. Ez egyben a műhely záró sorozatát is képezi a PAX AVGG (C 147V.) és VICT PART (C 255) hátlapokkal együtt. Gallienus záró sorozatát szintén ebből az évből a VICT GERM (С 1045) és SALVS AVGG (C 938) veretek képviselik. 4 Elmer, G., Die Münzprägung der gallischen Kaiser in Köln, Trier und Mailand. BJ 146(1941) 9—10. 6 Uo. 12. 6 Valerianus iun. consecratios típusait még 259-ben is verik, de a 258. év őszétől megjelenő új emissió a mezőben S, Q, T, V, stb. jegyekkel már nem szerepel a leletben. 7 Pink, К., Der Aufbau der römischen Münzprägung in der Kaiserzeit. NZ 69 (1936) 14. 8 Göbl, R., i. m. 27. 9 RIC IV/III 117. 18. ábra