Folia archeologica 15.
Szakács Margit: Irinyi János élete és munkássága
IRINYI JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA 209 ennek hiteles történetét maga Irinyi beszélte el családja tagjainak s a 12 pont eredeti példányát sok időn át őrizte, de végül is e fontos történelmi dokumentum elkallódott. Megyjegyzik azt is, hogy Kossuth különféle küldetéseket bízott rá, így például az októberi napokban Görgevhez küldte. Mindezt a további kutatásoknak kell feltárniok. Maga Irinyi, sajnos, nem beszél róluk a már többször idézett nyilatkozatában és a későbbiben sem. Értékes forrásanyag áll rendelkezésünkre a szabadságharc alatt kifejtett tevékenységéről. Ekkor ismét Kossuth mellett találjuk, aki vegyi gyárak felállításával bízta meg. 1849. május 13-án Irinyi, mint „az álladalmi vegygyárak igazgatója", kér utasítást Kossuth-tól. 5 1 Levelét így kezdi: „Tisztelt Kormányzó úr! Méltóztatott engem azon megbízással megtisztelni, hogy én mindenféle gyárakat állítsak elé, melyekben a hadviseléshez szükséges, és eddig külföldön gyártott gyógyszerek készülnének legelső teendőm lett volna pedig NVáradon egy salétromsavgyár felállítása." Majd a továbbiakban beszámol eddig végzett munkájáról: „Erre nézve van szerencsém jelenteni, hogy miután a még martiusban pénzügyminisztérium által Munkácson megrendelt vasedények a mai napig sem érkeztek meg, minden ismételt sürgetéseim, és illetőleg a pénzügym. sürgetései mellett sem NVáradra — már a minap azon javaslattal jöttem NVáradról ide, hogy pénzzel ellátván magamat Pestről beszerezzek mindent mi csak beszerezhető és a hadi vegytanhoz tartozik. Össze is szedtem minden lehető salétromsavat, kénsavat, salétromot és ként, ... és leszállíttattam NVáradra." Jelentést tesz arról, hogy a váradi gyár néhány hónapra — Lahner tábornok szerint éppen évre is — el van látva salétromsavval, de mivel a salétromsavgyártáshoz és a lőporhoz további salétrom szükséges, utasítást kér, hogyan eszközölje ezt. Két módját említi a salétrom-szerzésnek: részben Bihar, Szabolcs és Szatmár alkalmas helyein, „a salétromtelepeknek a nép általi szaporítását", vagy a szász városokból, amely „igen nagymennyiségű salétromhoz igen olcsón juttatná az álladalmat". A szabadságharc folytatásának egyik kulcskérdése volt a lőszerellátás, amely komoly gondot okozott Kossuthnak. A lőszerellátás szorosan összefüggött a lőporgyártással, ez viszont a kén- és salétromtermelés függvénye volt. Kossuth a salétromtermelést tízszeresére kívánta fokozni. 5 5 A salétromtermelés elősegítését célzó miniszteri rendeletek már 1848 májusától megjelentek, 5 6 de egy évvel később is mutatkoztak nehézségek. 1849. május 22-én a földművelés, ipar és kereskedelmi miniszter a következő levelet intézi Irinyihez a salétromtermelés növelése iránt érdeklődve és véleményt kérve : „A salétrom most nagy mértékben szükségeltetvén, a kormánynak főbb gondjai közé tartozik ennek minden előállítási módjait alkalmazásba vétetni. Ön mint szakértő, haladék nélkül közlendi velem nézeteit, hogy a salétromnak akár háztartásilag, akár salétrom-ültetvények (Salpeter plantage) által leendő előállítását miképpen és mi föltételek alatt véli növelhetőnek? 5 4 OL 1848—49, FM Ipari Osztály. 1849.—3. k. 4. t. — uo. a következő levél is. 5 5 Mérei Gy., Magyar iparfejlődés. 1790—1848. (Bp. 1951) 404. 5 6 FL Rendőri 100/1848—49. 14 Folia Archaeologica
