Folia archeologica 15.

Szakács Margit: Irinyi János élete és munkássága

IRINYI JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA 203 Az értetlenség, amellyel terve találkozott, kedvét szegte és egy időre az ülésekről is elmaradt. Tudományos munkásságát azonban folytatta. A december 12-i gyűlésen „a kénsavnak angol mód szerinti előállításáról értekezett a Társulat színe előtt tett gyakorlati próbatételekkel kisérve". Tevékenysége a Társulatban 1844-ben véget ért. Élete végén még egy ízben megjelent a Társulatban, 50 éves fennállásának megünneplésén 1892. január 17-én. A jelenlevők között Irinyi János volt az egyedüli a még életben levő négy legrégibb alapító tag közül.

3

9 Irinyi a Társulat történetébe a megalapítás körül szerzett érdemeivel és színvonalas előadásaival írta be nevét. A Természettudományi Társulattal egyidőben, 1841—45 között, hasonló aktivitással vett részt az Iparegyesület munkájában. Érdekes betekintést nyújtanak erre vonatkozólag az Iparegyesület jegyzőkönyvei.

4

0 Irinyi az Iparegyesület alapító tagja, 50 forintos alapítványi összeggel.

4

1 Az 1842. június 4-i közgyűlés alkalmával választmányi tag lett. Néhány esetben jegyző és helyettes titoknoki teendőket is ellátott. Már az első évben felmerült neve egy jelentős megbízással kapcsolatban. Az 1841. október i-én tartott választmányi ülésen az Egyesület részletes tervének kidolgozására 7 tagú bizottságot választottak, amelynek tagjai között Balogh Pál, Kossuth Lajos, Szentkirályi Mór mellett Irinyi nevét is ott találjuk. Bár a terv módosítása következtében a munkát végül is 3 tagú bizottság végezte el (Kossuth Lajos, Balogh Pál és Simon Florent), mégis jellemző, mennyire értékelték az Egyesület létrehozásában és célkitűzéseinek megvalósításában való addigi munkáját. A választmányi tagság és főleg az 1842-es Első Magyar Iparmű Kiállítás munkálataiban való részvétele Kossuth közeli munkatársaként mutatja be. Ezt erősíti a választmánynak 1842. augusztusában hozott döntése, amely Kossuth-tal együtt megbízta az Iparegyesület lapja programjának kidolgozásával. Egyik feladataként közbejárt az egyesületi helyiség megszerzésében. Az 1843. február 17-i ülésen kérték fel arra, hogy a Természettudományi Társulattal lépjen érintkezésbe helyiség közös bérlete ügyében. Itt válik világossá, miért harcolt Irinyi a Természettudományi Társulatban ennek keresztülviteléért. Az Iparegyesület új helyéül az Ilkey-házat szemelték ki, és a háziúrral való tárgyalások folytatására az Egyesület elnökének vezetésével 3 tagú bizottságot választottak: Irinyi, Simon Florent és a jegyző személyében. Ugyanakkor Irinyit megbízták azzal, hogy a Társulatot értesítse s az eredményről végül tudósítsa az Egyesületet. Irinyi tehát az Iparegyesület megbízásából járt el ebben az ügyben a Társulatnál. Az Iparegyesületet anyagi okok késztették arra, hogy közös helyiséget vegyenek. A helyiség „árára nézve pedig ha a Természettudományi Társulattal felosztatnék, elég jutalmas fogna lenni" — mondja a jegyzőkönyv. Az Iparegyesületben Irinyit többnyire szaktudásának megfelelő feladatokkal bízták meg. Olyan bizottságba delegálták, ahol találmányok s általában a kémia és mechanika körébe tartozó újítások elbírálásáról volt szó. Az 1844. február 18-i ülésen két ilyen bizottságba is beválasztották. Ernst Frigyes budai esztergályos gyárszabadalom megnyeréséért folyamodott és kérte, hogy nevezzenek ki a választmány kebeléből egy bizottságot, amely megszemlélve az ő üzlettelepét, 3

9 A Termtud. Társ. 1892. jan. 20-i közgyűlésének jegyzőkönyve. 4

0 OL P. 1073. 20—21. к. — OSzK Kézirattár. Fol. Hung. 2182. 4

1 Az Iparegyesület szabályai. (Pest 1843) 20.