Folia archeologica 15.

Szakács Margit: Irinyi János élete és munkássága

194 SZAKÁCS MARGIT benne a megkívánt üzleti szellem, de nem utolsó sorban azért, mert nem is akart „kaiserlich" privilégiumot kérni rá. 1836—37-ben volt Irinyi a bécsi politechnikum hallgatója. Innen tanulmányai továbbfolytatására Berlinbe ment az egyetemre. 1838-ban már vegyésztechnikus, ekkor kapott a helytartótanácstól egy évre szóló útlevelet.

1

4 Egy év múlva azt kéri a kancelláriától, hogy Magdeburg, Köln, Düsseldorf, Frankfurt a. M. Stuttgart, Freiburg, München, Salzburg és Wien útvonalon térhessen haza.

15 E körutazás alatt a német vegyipar helyzetéről tájékozódott és mint korának egyik legképzettebb vegyésze tért vissza hazájába 1839 októberében. IRINYI A GYUFAGYÁR OS Irinyi (69. ábra) hazatérése idején már voltak Pesten kénes és dörzsgyufát készítő, néhány munkással dolgozó üzemek. Zucker Lázár, aki elsőnek 1834-ben indította meg a gyártást, 1840-ben már 40 emberrel dolgozott.

1

6 Zarzetzky József 1837-ben kapta gyufagyártási engedélyét.

1

7 A gyufaüzemek pontos számát nem ismerjük, mivel az első összeírásuk 1846-ban történt. Ekkor számuk 12 volt. Irinyi gyufagyára tehát nem az első volt; csak abban a vonatkozásban nevezhető annak, hogy a saját maga által készített foszforos gyufát (70. ábra) elsőként gyártotta hazánkban. Pestre érkezésekor már megvoltak a gyufagyártás előzményei. Megvoltak ugyanakkor az iparág fejlődésének kezdeti nehézségei is, amelyek akadályozták a gyufakészítő mesterek azon törekvéseit, hogy iparukat jövedelmezőbbé téve, anyagilag erősödjenek és fejleszthessék üzemüket. Irinyinek is végig kellett járnia ezt a küzdelmes utat a többi gyufagyártókhoz hasonlóan. Hazatérése után hamarosan hozzáfogott, hogy a gyufa nagybani gyártását megindítsa. Munkásokat fogadott fel, és berendezte műhelyét a Terézvárosi Nyár utca 234 szám alatt és december 19-én megnyitotta az üzemet.

1

8 Engedélyt azonban a gyártásra és a gyártott cikk árusítására ekkor még nem kért. Ezt használták fel ellene a többi gyufagyártók, és összefogva feljelentették. Ebben az esetben is azt hozták fel indokul — mint erre a későbbiek folyamán számos példát lehet találni —hogy nincs gyártási engedélye és üzeme tűzveszélyes. A pesti tanács 1840. január 22-én vizsgálatot rendelt el üzemében és olyan végzést hozott, hogy az üzem gyártásra alkalmas, de megfelelő átalakítást kell végeznie az ajtókon és az ablakokon és az elkészített gyújtószereket más, tűzveszélytől mentes helyen kell tartani. Irinyi a házban kivett egy raktárt és a készlet számára egy boltot, ahova az árut behordatta. A folyamodványban arról is szó van, hogy a tanács mindezek ellenére is csak György napig (április) engedélyezte ottmaradását. Irinyi nem akart az épület átalakításával kapcsolatos munkákra sok pénzt fordítani, mert úgy hallotta, hogy a házigazda is áprilisban akar ugyanoda beköltözni. Valószínűbb azonban, hogy anyagi lehetőségei voltak korlátozottak ebben az időszakban. Irinyi sérel1

4 Országos Levéltár Htt. 8025—1838. 1

5 OL Udv. Kanc. 4369/1839. 1

6 OL Htt. Dep. Comm. 1840. 18. kútfő, 123. tétel. 1

7 Szakács M., FA 12(1960) 299—315. 1

8 FL Rel. a. n. 7735. — A gyár kb. a mai Nyár-u 17. sz. alatt lehetett. — Indokoltabb lett volna az emlékszobrot itt, az első gyár helyén elhelyezni.