Folia archeologica 15.

Salamon Ágnes: La Tene-kori leletek Árkáról

18 SALAMON ÁGNES Az Észak-Magyarországra beáramló és egymás mellett letelepülő kelta népcsoportokról nemcsak a régészeti leletek, hanem az írott források is tanúskodnak.

2

3 A Vinicius-felirat többek között cotinusokat és osusokat említ Észak-Magyarország középső részén.

2

4 Az előbbi kelta, az utóbbi elkeltásodott illyr törzs volt,

2

5 a cotini szomszédja.

2

6 így arra is gondolhatunk, hogy az о sus törzs a Középső-Dunamedence északnyugati és északkeleti része közé ékelődő — az Ipoly és a Sajó völgye által határolt —• hegyvidék peremterületén települt meg, illetve a cotinusok az osusok egy részét keletre szorították. A kelta éremleletek elterjedése is azt bizonyítja, hogy a Hernád völgye már a kelta törzsek központi településein kívül esett. Észerint azok az Ipoly és Sajó határolta hegyvidéken, valamint a Bodrog és Felső-Tisza vidékén sűrűsödnek,

2

7 kikerülve a Hernád völgyét. Az illyr hagyományok őrzését látjuk az arkaikéső vaskori temető hamvasztásos rítusában is.

2

8 A kérdésre, hogy csontvázas temetkezés előfordul-e ebben a temetőben, a viszonylag kis területen előkerült leletekből nem következtethetünk. A holiarei temetővel mutatkozó párhuzamok azonban ennek a feltevésnek is helyt adnak.

2

8 Az írott források a cotinusok szállásterületét földrajzilag az Északi Középhegység vidékére lokalizálják, amit a Bükk és Sajóvölgy császárkori leletei is igazolnak. Ezen telepek kerámia anyaga a La Tène formák és technika hosszú továbbélését mutatja

3

0 szemben a Hernád völgyének császárkori anyagával, ahol a koravaskori edényművesség retardálását figyelhetjük meg. Különösen érdekes ebből a szempontból az arkai késővaskori temetővel csaknem szemben, a Fónyi patak másik oldalán levő császárkori telep anyaga (3. ábra), amelyben a terra sigillaták és egyéb pannóniai áruk a provinciával való kereskedelmi kapcsolatról tájékoztatnak.

3

1 Összegezve : az arkai La Tène-kori leletekben is az észak-magyarországi koravaskori lakosság továbbélése tükröződik. A későbbi időkben ezen a területen megtelepedett osi népcsoport szintén az illyr hagyományokat erősítette. Míg az őslakosság és a betelepült szkítaság kulturális hagyatéka egyre világosabban bontakozik ki régészeti leleteinkből,

3

2 a hódító dákság hagyatékának kimutatása még feladatként áll előttünk.

3

3 ,„.

IC

C SALAMON AGNES Alföldi A., Bp. tört. I. (Bp. 1942) 137—161. a római hódítást megelőző időkről. Irodalom 1. ott. 2

4 A Vinicius felirat irodalmát 1. Alföldi i. m. 153. 2

5 Tac. Germ. 43, 21. 2

6 Ondrouch, V., Der römische Denarfund von Vyskovce aus der Frühkaiserzeit. (Bratislava 1934) térképén az osusokat a cotini törzstől északra helyezi; Mócsy, A., Zur Periodisierung der frühen Sarmatenzeit in Ungarn. Acta Arch. Hung 4 (1954) 125. térképén a cotini és a ja^jgok közé lokalizálja őket. 2

7 Pink, К., Die Münzprägung der Ostkelten und ihrer Nachbarn. DissPann. II: 15 (Bp. 1939) Fundkarte. 2

8 Hunyadi I. I ; I sk. A hamvasztásos temetkezésben a mi területünkön az illyr temetkezési ritus továbbélését látjuk. Hasonló ritusú sírokra már Beninger is felfigyelt: Die germanische Bodenfunde in der Slowakei. Reichenberg—

Leipzig 1937. 123. 2

9 Benadik, В., i. m. 3

0 Salamon A., FA 12(1960) 159. és Császárkori leletek a Sajóvölgyéből (kézirat). 3

1 Az arkai császárkori telep 1960. évi ásatásának anyaga feldolgozás alatt van. Vö. Arch. Ért. 88 (1961) 290. 3

2 Patay P., FA 13 (1961) 27—50.; és FA 14 (1962) 13—21.; Nagy T., Acta Arch. Hung. 9 (1958) 335—352. 3

3 A Közép-Dunamedence északi területén előforduló dák leletanyagról Tocik, А., К otázke odidlenia juhozápadného Slovenska na zlome letopoctu. AR 11 (1959) 841—873.