Folia archeologica 15.
Mihalik Sándor: Pápai kőedény- és porcelán kísérletek
PAPAI KŐEDÉNY- ÉS PORCEL AN KÍSÉRLETEK 177 Pap főszolgabíró az égetésről, eladásról és a február 25-én történt gyár átadás-átvételéről szóló jegyzőkönyveket is megtekintette. Az égetési könyv február 25-i bejegyzése szerint egy égetés alkalmával a gyártmányokból 426 forint 54 1/3 krajcár értékű árut égettek ki. A március i-én kelt feljegyzés 10 égetésről számol be „bis ultimo in diesem Mona the". Az ezek során termelt áruk értéke 4025 ft 22 1/3 krajcár. Az április elsejei beírás 8 égetést összegez, 3291 forint 9 krajcár értékben. A május elsejei bejegyzés 10 égetés végső értékét 4720 forint 50 krajcárban tünteti fel. A legutolsó beírás június i-én arról szól, hogy a hó 16-áig történt 5 égetés során 2356 forint 15 1/3 krajcár értékű árut termeltek. Az adatok összegezésével kitűnik, hogy február 25-től a június 16-ig terjedő időszakban 34 alkalommal történt edényégetés, 14821 forint és 11 krajcár értékben. A bírósági leltár szerint az összes átvett edény 57.110 forint 22 krajcár értékű volt. E két utóbbi tétel összesítve: 71931 forint 32 krajcár. Az 1839. február 25-től június 16-áig történt eladás (Absatz) 20497 forint 49 krajcár összegét levonva, a pápai gyár június 16-án meglevő edénykészlete 51433 forint 44 krajcár értékű. 2 4 Pap János látogatása után, 1839. június hó 28-án 2 5 Mayer György a vármegyéhez folyamodó levelet szerkeszt, s ebben a pápai kőedény gyárra adott „előbbi K. K. kiváltságnak" a „nevére leendő által Íratását, és egyszersmind annak a porcelán s úgy nevezett angol Veegvod edény készítésére leendő kiterjesztését is a Nagy Méltóságú Helytartó Tanátsnál eszközöltetni esedezik." A folyamodó levelet Pap főszolgabíró kezeihez juttatták, aki azt a gyárban végzett vizsgálatának irataihoz csatolta, s együtt terjesztette a megye elé. 2 6 A megye vezetősége a jelentést, és Mayernak a porcelángyártásra is kiterjesztendő szabadalmi kérését haladéktalanul a „Cs. kir. Fő Herczeg"-nek, vagyis József nádorhoz címzetten a Helytartótanácshoz továbbította. 2 7 1839. január 2-a, — a pápai gyárnak Fischer kezéből való kikerülésétől — Mayer június hó 28-án írt folyamodványáig, időközben, fél év múlt el. Ügy látszik, Fischernek a kezdetben még Pápán űzött mesterkedései, majd a herendi különös terjeszkedései Mayerben növekvő gyanút ébresztettek és védekező óvatosságra intették. Ennek lehet eredménye a június 28-án a vármegye közönségéhez, „a Rendeknek" benyújtott esedező levele, amelyben pápai gyárának a kiváltságot a kőedényen kívül most már hangsúlyozottan ,,a' Porcelán s' úgy nevezett Angol Weegwood edény készítésére is" kéri. Vajon mi a jelentősége, hogy Mayer a kőedényen kívül most már porcelán készítésére és az úgynevezett weegwood edényre is kéri a szabadalmat? Ennek oka Fischer herendi mesterkedése lehetett. A pápai bővített privilegiumkérésnek Fischer herendi készülődéseivel kapcsolatba hozása a magyar kerámia történetének különösen fontos problémáját veti fel: miután Fischer herendi gyártását megelőzően Pápa már porcelángyártási privilégiumot kért, lehetséges, hogy az a dicsőség, amely Fischer személyét a magyar porcelán megalapozása és beindítása címén 2 4 Uo. 2 5 E dátum helyességét a Helytartótanács 1840. március 31-én kelt 103 71 sz. azon irata igazolja, amely azt írja, hogy „Mayer múlt évi (tehát 1839) Június 28-án benyújtott esedező levelében, a gyári kiváltságot a porczelán s úgy nevezett Angol Veegwood edény készítésére is kieszközölni kérte . . ." (Veszprém. Áll. Levélt. Acta Congr. 1840. május 4-én 1073(1840. sz.) 2 6 Veszpr. Áll. Levélt. Acta Congr. 1841. január 4-én ad 3/1841. 2 7 Veszpr. Áll. Levélt. Acta Congr. 1839. július i-én 1519. sz. 12 Folia Archaeologica
