Folia archeologica 15.
Mihalik Sándor: Pápai kőedény- és porcelán kísérletek
174 MIHALIK SÁNDOR sített Vonzerőt (Anziehungskraft) ábrázolják. E kőrajzok mindegyikével készülhettek ilyen tálcák a gyárban, mert az úriszék előtti békülés jelenetével díszített pápai készítmény is volt régebben a Nemzeti Múzeum birtokában. 1 6 A gyűjtők, múzeumok és műszeretők által keresettek a gyárnak azok a tányérjai, amelyek Sobri Jóska hírhedett alvezérének, Milfait Ferenc bakonyi híres betyár képével vannak díszítve. A veszprémi Bakonyi Múzeum, az esztergomi Balassa Múzeumban levő Ullmann György-féle gyűjtemény után, most nemrégiben, 1962 júniusában, a NemzetiMúzeum is hozzájutott egy ilyen darabhoz (XXVII. t. 1). A ciklámen színű, bordás peremű tányér közepén ott látjuk az 1836. december 23-án Veszprémben felakasztott szegénylegényt, azon rajz nyomán, melyen őt Bucher Ferenc veszprémi szentkép festő lerajzolta, a súlyos sebesülésétől már seblázban haldokló rettegett betyárnak azzal a feltétellel adott engedélyével, hogyha az neki nem fog tetszeni, akkor széttépheti. 1 7 Akik látták a „talponálló" bíróság elé került betyárt, azok emlékezései szerint magas szélű kerek kalapjának pereme ezüsttel volt szegve. Fekete selyem nyakkendőjén is ezüst rojt volt. Testhez simuló dolmány, gyönyörű kivarrású bakonyi szűr és egy szál gatya volt rajta. Ezüst sarkantyús kordován csizmát viselt, derekán értékes színes salikendő volt. Puska, pisztoly és fokos volt a fegyverzete. Ügy került bírái elé, mint ahogy azt azokon a litográfiákon látni, amelyeket vásárosok két garasért árultak, s amelyeket a veszprémi és Bakonyerdőségek csárda ivóiba ragasztottak ki elijesztő példaként. Ez az ábrázolás került rá a gyár Milfait tányéraira. így a házak, lakások, otthonok falaira is felszögeződtek a betyár képei, testi maradványa pedig még számos évig ott lóbálódzott azon a veszprémi akasztófán, amelyen a végzet lesújtott rá. A PÁPAI PORCELÁN 1839 első napjaiban Ma jer György posztókereskedő vásárolta meg a pápai kerámia gyárat. Ölett az egyedüli tulajdonosa. Fischer Mór — az eddigi bérlő — mégis tovább próbált tevékenykedni azon a címen, hogy még kiégetetlen edényei vannak. Január közepére a helyzet némileg tisztázódott, a munkásokat már az új tulajdonos fizette. Fischer — majdnem szó szerinti — kituszkolása után Mayer legfontosabb feladatai egyikének a privilégium kieszközlését tartotta. 1839. március 13-án, amely napon a tanácsházban „számosabban" összejöttek, Pápa városának bírája, tanácstagjai és választott közönsége „nagyobb Gyülekezete" előtt ,,Majer György Tanácsbéli személlyesen megjelenvén", előadta, hogy „ő ezen Pápa városában felállított Kőedény Gyárt magának örök áron megszerezvén, hasonló Kegyelmes Privilégiumért, mellyet néhai Vinter Mátyás, az irtt Kőedény Gyárnak egyik Alapítója, s utóbb egyedüli tulajdonosa — ezen Gyárra nézve megnyerni szerencsés volt, Legfelsőbb Helyre folyamodni kivánna." Ehhez azonban szükséges, hogy a városi tanács az ő „erkölcsös maga viseletéről s 1 6 A lapidariumi raktárban 1945 januárban elpusztult. 1 7 Képét Vajkai A. közli: Bakony. (Bp. 1959) 129. Életének eseményeit, elfogatását „talpon álló"-nak nevezett (statáriális) bíróság eljárását, kivégzésének történetét Eötvös K. jegyezte fel az Emlékezések (Bp. 1909) 69—80. és A Bakony. II. (Bp. 1909) 78—79. műveiben. Vö. Weiner P., IMÉ 5(1962) 25., 17 .kép.
