Folia archeologica 15.
Huszár Lajos: Arcképsorozat a XVIII. század végéről
164 HUSZÁR LAJOS keresztjét nyerte el. 1745-ben a budai vár katonai parancsnoka volt, majd 1756-ban horvát báni kinevezést nyert, mely méltóságát haláláig megtartotta. 8 Ezeket az ábrázolt személyeket együttesen nézve, arra az érdekes megfigyelésre juthatunk, hogy csekély kivételtől eltekintve, valamennyi bizonyos szorosabb magyar vonatkozást is elárul. A királyné személyén kívül IV. Ferdinánd nápolyi király egyenesen a magyar koronázásra érkezett látogatóba. Szelim szultán és neje bizonyára a Magyarország déli határán lezajlott török elleni hadjárat következményeképpen szerepelnek a sorozat tagjai között. Friedrich Josias tábornagy Budán volt katonai parancsnok, Lacy és Laudon tábornagyok a török elleni hadjárat vezérei voltak. Denis költő néhány évig Pozsonyban is tartózkodott, végül Nádasdy Ferenc gróf magyar származású főúr volt. Csupán Anna Mária főhercegnő és Pável Petrovics orosz herceg személyével kapcsolatban nem lehet a sorozat valószínű készülése idején szorosabb magyar kapcsolatot említeni, bár az utóbbinál később 1799-ben ez is bekövetkezett, amikor a későbbi cár leányát József nádor feleségül vette. Lehet persze, hogy mindez csupán véletlen eredménye, mert a sorozaton ábrázolt személyek csoportja egyébként teljesen heterogén képet mutat, és a személyek összeválogatásában inkább ötletszerűséget látunk megnyilvánulni. A sorozat alakjainak kiválogatásával kapcsolatban föl lehetne ugyan vetni még egy szempontot, azt nevezetesen, hogy az ábrázoltakat milyen kapcsolat fűzte Nádasdy Ferenchez, de erre a kérdésre ezúttal nem lehet kielégítő választ nyújtani. Az arcképsorozattal kapcsolatban a legtermészetesebb és egyben leglényegesebb kérdés keletkezési idejének a megállapítása. Nagyjában már a stílus alapján is lehet következtetni létrejöttének idejére, mert a határozott klasszicista ízlést eláruló arcképek feltétlenül a XVIII. század végén kellett, hogy készüljenek. Ezt a megállapítást megerősíti az a tény is, hogy az ábrázolt személyek mind a XVIII. század második felében játszottak szerepet az egykorú Bécs életében, és a királynő is idősebb korából özvegyi fátyollal ábrázolva jelenik meg a sorozat egyik példányán. Még pontosabb kormeghatározáshoz nyújt támpontot IV. Ferdinánd nápolyi király arcképének a jelenléte, mert ennek a szerepeltetése nyilvánvalóan csak az ő bécsi, illetőleg pozsonyi tartózkodásával hozható összefüggésbe. Ö és neje 1790-ben érkeztek ide, a koronázási ünnepségeken való részvétel céljából, ezek szerint tehát a sorozat minden valószínűség szerint 1790 után kellett, hogy létrejöjjön. Ezt a következtetést bizonyossá teszi az az 1792-es évszám, mely éppen a IV. Ferdinándot ábrázoló medaillonon a mellkép alatt látható. Csupán ezen az arcképen fordul elő évszám, a többin egyiken sem, de véleményünk szerint ez az 1792-es dátum az egész sorozat körülbelüli keletkezési idejét jelenti olyan értelemben, hogy a gipszmedaillonok vagy ténylegesen ebben az évben készültek, vagy pedig nem sokkal ezen időpont után. Minthogy a sorozat keletkezési idejére vonatkozó közvetett bizonyítékok adatai az említett évszámmal pontosan egybevágnak, a valószínű keletkezési idő a XVIII. század kilencvenes éveire tehető. Ahhoz semmi kétség nem fér, hogy a sorozat példányai egyszerre kellett, hogy készüljenek. Az egységes stílus, írás, és anyag, valamint a közös kidolgozási technika erre nézve teljes bizonyosságot nyújt. Meglehetősen egyszerű előállítású, és művészileg másodrendű, mondhatni inkább műipar-jellegű alkotásokról lévén szó, önkéntelenül is felmerül a kérdés, 8 Thurso K., HK 16(1915) 4.; Sebestyén J., HK 18 (1917) 13.
