Folia archeologica 15.
Bánkuti Imre: Gazdasági irányítás és centralizáció a Rákóczi-szabadságharcban (1703-1711)
GAZDASÄGI IRANYÍTÁS ÉS CENTRALIZÁCIÓ A RÁKÓCZI-SZABADSAGHARCBAN 157 Sőt már előbb is előfordultak olyan jelenségek, amelyek a vezető gazdasági tisztviselők egy részének hanyagságát, korrv.ptságát, politikai ingadozását bizonyították. Maga Csáky István, a generális főcommissarius mindvégig magánál hordta a bécsi udvar protekcionális levelét, hogy a szabadságharc veresége utánra is biztosítsa magát. Mint ahogy más téren, úgy gazdasági ügyekben is különösen az erdélyi uralkodó osztály tanúsított különösen negatív magatartást. Nagyon tanulságosak e téren Vay Ádám levelei, melyeket 1705 elején intézett a fejedelemhez. Ezekből bizony szomorú kép tárul elénk az erdélyi állapotokról. Az erdélyi kuruc hadaknak nincs főcommissariusa — írta pl. 1705. január 5-én —, ezért a katonaság nélkülöz. Az előző főcommissarius, Kara Mihály sokat lopott, a katonák élelmezésére küldött gabonával saját földjeit vettette be. 3 8 Ezt a képet csak megerősítik Forgács Simon levelei. Erdélyben igen rosszul mennek a gazdasági ügyek, nagy a korrupció, az önhaszon keresése, a fiskális birtokokat a nemesek elfoglalják és letagadják, itt a fejedelemnek semmi haszna nincs az állami jövedelmekből. Ezekben a visszaélésekben Teleki Mihály jár az élen. Forgács szerint néhány magyarországi tisztet kellene beküldeni az ügyek rendbetételére. Alig fél hónappal később ismét panaszkodott: „ . . . valamit a a Consilium folytat, csupán csak Confusum Chaos, bizony ki mondhatatlan kára vagyon itt Nagyságodnak ..." Június i-én kelt levelében ismét megsürgeti a magyarországi commissariusok beküldését. 3 9 Amikor fenntebb azt mondottuk, hogy a különféle gazdasági irányítóapparátusok kiinduló pontjává, kezdeményezőivé válhattak volna a gazdasági ügyek centralizációjának: a szabadságharc második felének eseményei az ellenkezőt mutatiák. így végső konklúziónk csak az lehet: a Rákóczi szabadságharc alatt sem Magyarországon, sem az erdélyi fejedelemségben nem valósült meg a gazdasági ügyek centralizációja. Nem beszélhetünk centralizációról a gazdasági ügyintézésben sem politikai szempontból, hiszen e téren különösen a szabadságharc második szakaszában a nemesi álláspont érvényesült; sem szervezeti téren, mert a széttagolt ügyintézés nélkülözte a szervezeti egységet ; sem területileg, mert a gazdasági apparátus nem rendelkezett természetes székhellyel, ami a hazai városfejlődés, ill. polgári fejlődés alacsony szintjét bizonyította. E negatívumok miatt az ország erőforrásait nem sikerült teljes mértékben a háború céljára koncentrálni és felhasználni. 4 0 BÂNKUTI IMRE 3 8 OSzK Thaly-gyüjt. IV. 304—306. sz. 3 9 Forgács Simon levelei Rákóczihoz. Medgyesi tábor, 1705. ápr. 28., máj. 16. és június 1. OSzK Thaly-gyüjt. IV. 150—161. sz. 4 0 TrócsányiZs., LK 26(1955) 148—187.E cikk az egyetlen, mely az erdélyi gazdasági irányító-apparátus történetével foglalkozik, elméleti megállapításait azonban annyiban módosítanunk kell, hogy Rákóczi részéről sohasem tapasztalható az abszolutizmusra való törekvés.
