Folia archeologica 15.

Bánkuti Imre: Gazdasági irányítás és centralizáció a Rákóczi-szabadságharcban (1703-1711)

162 BÁNKÚT! IMRE nűnek tarthatjuk, hogy hasonló megbízatással más területekre más személyek kiküldésére is sor került. A helyi hatáskörrel rendelkező, vagy az egyes szakreszortokat ellátó comissáriusok munkájának irányítása megkívánta egy központi szerv létrehozását. Ilyennel valamennyi abszolút állam rendelkezett. Erre a szabadságharc államszervezetének létrehozása keretében, a szécsényi országgyűlésen került sor, amikor a konföderált rendek törvényt hoztak a Consilium Oeconomicum, a Gazdasági Tanács megszervezéséről. A fejedelem rögtön ki is adta az új hivatal részére az utasításokat.

1

4 Hatásköre kiterjedt a kincstári és elkobzott birtokokra, pénzverőházakra — kivéve a bányavárosi, nagy- és felsőbányai pénzverőházakat és azokat a bányákat, amelyeket különleges felügyelet alá helyeztek —, sóbányákra, harmincadokra, egyéb vámokra, a kereskedelemre és „általában minden haszontevő fundusokra", tehát tizedekre, adókra, dézsmákra stb.

1

5 Állandó székhelyéül Besztercebányát jelölték ki, a mezei hadműveletek szünetére pedig Kassát. Rögtön meg kell azonban állapítanunk : ez az új gazdasági szerv nem égés£ gazdasági élet irányítását kapta feladatul, csupán a bevételi források minél alaposabb kiaknázását, a kuruc állam jövedelmének növelését kellett megoldania. A GT azonban az akkori hivatalok szokásos lassúságával dolgozott, s nem tanúsított valami nagy lelkesedést és gyorsaságot az ügyek intézésében. A szenátus pl. 1707. január 26-án tartott ülésén keményen megrótta a GT-ot, mert az alája rendelt tisztekkel és perceptorokkal még mindig nem számolt el, nem készítette el az 1706. évi bevételekről és kiadásokról az összesítő kimutatást.

1

6 Lehetséges, hogy ez a lassú ügyintézés tette szükségessé a GT szervezetének módosítását, ami 1707-ben az ónódi országgyűlésen az egész állami közigazgatás átszervezésével párhuzamosan meg is történt. A gazdasági irányító-apparátus létszáma megnövekedett, az átszervezésről intézkedő 1707. június 28-i rendelet így szabta meg létszámát: besztercebányai consilium 14 fő, eperjesi adminisztráció 13 fő, dunántúli adminisztráció 13 fő, összesen 40 fő.

1

7 (Előzőleg 29 fő.) További létszámemelésre már nem került sor.

1

8 Az ország pénzjövedelmeinek a kezelésére 1707-ben új tisztségeket szerveztek, amennyiben a consiliumhoz és az eperjesi adminisztrációhoz egy-egy pénztárost állítottak. A hatáskörébe tartozó birtokokat, uradalmakat a GT tiszttartók, provizorok útján igazgatta. Ezek a vezetők a nemesség közül kerültek ki, s bizonyára a korabeli nemesi gazdálkodás módján, színvonalán folytatták az állami kezelésben levő birtokok művelését.

1

3 1

4 Az 1705. október 7-én kelt instrukció kiadva Magyar Gazd. tört. Szemle 1897. 115—123. Az új hivatal felállításával, vezetőinek beiktatásával kapcsolatos problémákról: ArRá VIII. 24. A Tanács elnökének Besztercebánya városa volt köteles házat biztosítani. Erdély számára már 1704-ben sor került hasonló hivatal megszervezésére; ennek utasítása 1704. december 3 i-én kelt a fejedelem aláírásával. Megvan OL Radvánszky-család levéltára III. oszt. XLIII. csomó 21. sz. Alapelvei azonosak a magyarországi GT szabályaival. 1706-iki hatásköréről ArRá I. 592. 1

5Magyar Gazd. tört. Szemle 1897. 115. 1

6 OSzK Thaly-gyűjt. VI. 20. sz. 1

7 Az egész 1707-i utasítást közölte és a személyi változásokat összefoglalta Takács /., LK 14(1936) 260—265. Eredeti OSZK Thaly-gyűjt. VI. 35—38. sz. Dunántúl már 1706-ban is működött egy oeconomicális deputatio, 1706. augusztus 2-án kezdődő jegyzőkönyvi kivonatai OSzK Thaly-gyűjt. V. 293. sz. 1

8 OL Kamarai Lt. B. 584/9. 1

9 ArRá IX. 370.