Folia archeologica 14.

Török Gyula: Pogány kultusz emléke a sopronkőhidai temetőben

88 Török Gyula " Jankó ]., AK 18(1895) 81—117. 2 0 A dugó behúzására vonatkozóan lásd: Marosi Л. — Fettich N., Dunapentelei avar sír­leletek. AH 18. (Bp. 1936) 46., 19. kép. л sotarton кег nagyooD cuszitesre alkalmas reiuiet van: a minden iranyban domború előlap és a hosszirányban homorú hátlap. Csak az előlap díszített. A kompozíció tengelyében életfa áll, amely felé állatok (lovak) mennek, fejükön s^arvasmarhafej-mas^k, testükön stilizált nyereg és szíjazat. A fa mögött szarvpár alakú ábra van (világhegy?). Az egész kompozíciót széles keret fogja körül. A keret három soros. Egy-egy soron belül két bemélyített háromszögsor úgy fordul szembe, hogy síkban meghagyott négyszögeket fognak közre. Ha­sonlók jelzik a lovak farhám szíjait és a nyerget leszorító szíjat is. A kompozíció többi vonalát két párhuzamos karcolat között — az ábrák belső tere felé támaszkodó — síkban hagyott háromszögek és a külső karcolat felől bemélyí­tett háromszögek alkotják. Az életfa törzsének ábrázolásán három párhuzamos karcolat középső vonalára támaszkodnak kétoldalról a síkban hagyott három­szögek, amelyeket a két szélső karcolat felé mélyített háromszögek emelnek ki. így a fatörzs vonala vastagabb a többi vonalnál. A párhuzamos vonalak és az apró háromszögek mélyítése csak igen finom élű és hegyű szerszámmal történ­hetett, és az egész munka készítőjének ügyes, gyakorlott kezére s kitűnő élességű szemére vall. előtt a fűszert, elsősorban a sót kel­lett a nedvességtől ily módon védeni. 19 A hasonló háromágú tárgyak minden valószínűség szerint só és fűszer tartására szolgáltak. Az agancs tokból kivett földben a vegyvizsgálat semmi olyan anyagot nem mutatott ki, amely a kör­nyező földben ne lett volna. A talajvíz, hólé és eső csak a könnyen oldódó sót tudta ilyen nyomtalanul eltüntetni. Az alábbiakban ezért a hasonló háromágú agancs tárgyakat sótartóknak nevezzük. A sopronkőhidai sótartót szarvas­agancsból vágták le ott, ahol vékonyabb ágat hajtott, így háromágú lett. Hossza 17,6 cm, magassága 9,3 cm. Felületét fényes-simára csiszolták s lazább belső anyagát kivésték. Az így nyert száraz, merev tokot két nagyobb nyílásán (átm. : 2—3, 5 cm) fadugóval zárták le s egy­egy kis lyukon keresztül a dugót fa ék­kel rögzítették. Vékonyabb ágán (nyílás átm.: 2,3 cm, falvastagság 3 mm) két nagyobb szemközti lyukat fúrtak. A lyukakon és dugón keresztül vezetett szíjjal vagy zsinórral szorosan behúz­hatták a dugót a szájnyílásba. 2 0 33. ábra

Next

/
Oldalképek
Tartalom