Folia archeologica 14.
Kádár Zoltán: A szombathelyi bacchikus elefántcsont szobor
42 Kádár Zoltán lóg le. A relief talán a gyermek Herkulest ábrázolja? E két emléken kívül csak nagyon kevés elefántcsont faragványt ismerünk Pannónia területéről, köztük az aquincumi Herkules-Omphalé jelenetes tábla a legfontosabb, amely egy III. századi szarkofágból származik. 3 Savariai vonatkozásban témájánál fogva figyelemre méltó egy másik — kisebb — aquincumi elefántcsont dombormű, amely a bacchikus thiasus egyik táncoló férfialakját (fiatal satyrust) ábrázolja vállán bortömlővel (10. ábra). Ez az emlék—Nagy Lajos megállapítása szerint— valószínűleg alexandriai eborarius alkotása. 4 Zömök puttókat láthatunk két carnuntumi elefántcsont lemezkén, melyek egy kis trónus oldalát díszíthették. Az egyiken lantot tartó Ámor szerepel, aki Venus mellképére tekint, a másikon pedig szárnyas női portrénak (Victoria) hátat fordító, nyúllal küzdő Ámor látható. 5 Ezek az ábrázolások egy emonai csont domborművei 6 és az intercisai Ámor-alakos csont faragványokkal 7 hasonló ízlést tükröznek. Ez utóbbiak aranyozott hangszer szekrénykét díszítettek. Mindezek azonban jelentőségükben nem érik utol a savariai elefántcsont szobrot. A provinciális emlékek között egyetlen elefántcsont reliefet ismerünk a gyermek Bacchus alakjával, ez Beauvais-ban, Galliában került elő. A gyermekistent itt koszorút és gyümölcsöt hozó gyermekek veszik körül. 8 Ennek az emléknek a stílusa azonban távolról sem hasonlítható a savariai szobrocskáéhoz, meg sem közelíti annak klasszikus arányait. Az újabban feltárt nagyjelentőségű galliai (Saint-Loup-de-Comminges) elefántcsont lelet között is felszínre került egy bacchikus tárgyú relief, szatír és menász-ábrázolással. Azonban sem ez a darab, sem a lelet még több mint húsz elefántcsont töredéke nem hozható szorosan stiláris és ikonográfiái kapcsolatba a savariai emlékkel. 9 A savariai elefántcsont szobrocska jelentősége mind ezeken túlnő. Mérete, művészi ízlése megkívánja, hogy az antik elefántcsont szobrászat, sajnos, gyér számban fennmaradt nagyobb méretű körplasztikai alkotásai közé illesszük. Ezek között az athéni agorán 1936-ban talált elefántcsont Apollo-szobor a legjelentősebb (XI. t). A mintegy 200 töredékből összeállított szobrocska 30 cm magas. A kutatás eredménye szerint Praxitelés Apollo Lykaios-ának i.e. IV. századi — tehát korabeli — másolata. 1 0 A görög művészet ránk maradt emlékanyagában ez az alkotás, sajnos, páratlanul áll, hiszen a nemrég megtalált 3Láng N.. BpR 10(1923) 3 skk.; Nagy L., Bp. tört. II. (Bp. 1942) 622. СИ. t. 1.; Szilágyi J., Aquincum. (Bp. 1956) 101. XXXIV. t. 4 Nagy L., i.m. 1/2. 622. helytelenül táncosnőnek mondja. Vö. erre a szatír ábrázolásra pl. Keinach, S., i.m. I. 728. t. no. 1747. (München) 5 Kubitschek, W—Frankfurter, S., Führer durch Carnuntum. (Wien 1904) 52. 39—40. képek. » Sebmid, WEmona. JA 7(1913) 93—94. 7 R. Alföldi M., Intercisa II. AH 36. (Bp. 1957) 478. LXXXII. t. 1—7. — Vö. ezekhez: Gnirs, A., Führer durch Pola. (Wien 1915) 132. 81. kép. 8 Methon, Bas-relief en ivoire et cercuils en plomb de l'époque Gallo-romaine troucés à Beauvais. RA 1858—59. II. 481 skk. 344. t. 6.; Espérandieu, E., Recueil général des bas-reliefs, statues et bustes de la Gaule romaine. V. (Paris 1913) 158—159. no. 3926. 9 Fouet, G. —Labrousse, M., Ivoires romains trouvés a Saint-Loup-de-Comminges (HauteGaronne). CRAI 1951. 147—153.; Ua., Ivoires romains trouvés près de Saint-Loup-de-Comminges (Haute-Garonne). Mon. Piot 46(1952) 117—129. közelebbről: a 12. sz. töredékről 123—124. 14. kép 1 0 Megaw, H., Archaeology in Greece 1935—1936. JHS 56(1936) 137—138. IX. tAlbi Zzati, C. —Becherucci, L., Avorio. Enciclopedia dell'arte antica, classica e orientale. I. (Roma 1958) 940., 1184. kép.
