Folia archeologica 14.

Mócsy András: Hivatali jelvény a sárszentmiklósi kocsisírban

Hivatali jelvény a sárs^entmiklósi kocsisírban 37 dalt gyakran egy-egy bevágás volt. Ilyen jelvény szerepel még a Palazzo della Cancellaria Domitianus-kori reliefjeinek egyikén is.

1

8 E bevágásokból alakultak ki a lyukak a lándzsa legszélesebb részén, ugyanakkor a korábbi bevágást már csak egy-egy vonallal jelezték. Még nagyobb eltávolodást jelentett az eredeti lándzsaformától a csúcson alkalmazott palmetta, amely a jelvényeket közeli formai rokonságba hozta a rendszerint nemesfémből készült apró pálmalevélalakú votívtárgyakkal.

1

9 Hogy egy hivatali jelvény és egy votívtárgy e rokonsága pusztán formai egyezés vagy esetleg valamilyen gondolat van mögötte, annak felderítésére még nem vállalkozott a kutatás. A hastát eredetileg a hatalom gyakorlójának valamely alantasabb embere hordozta. A valódi lándzsa mellett azonban a császárkorban gyakorivá váltak a hasta-formájú fibulák, apró jelvények vagy díszes, a lándzsahegyre már csak alig emlékeztető nagy jelek is. Az aquincumi aediculán ilyen nagy jel van kifaragva. Mind a brigetioi, mind a sárszentmiklósi darab már állandóbb felerősítésre szánt, lándzsaként hordozott jelvény volt. A sárszentmiklósi darab két végén a vágásnyomok esetleg arra mutatnak, hogy valahonnan leszedték vagy kiszakították. Ë tekintetben bizonyos magyarázattal szolgál az a Rostovcev által publikált belgrádi sírkő,

2

0 amelynek képmezeje speculatort ábrázol kocsin utaztában. Mögötte, háttal a menetiránynak, ül alantas kísérője, kezében a hastával. A kocsival eltemetett sárszentmiklósi halott mellékletei közé tehát úgy került a hivatali jelvény, hogy végső útjára (és kocsitemetkezésnél ez szószerint értendő) vele adták hatalma szimbólumát is. A hasta végein megfigyelt vágások arra mutatnak, hogy eredetileg nem a kocsira volt felerősítve, bár önmagában ez is elképzelhető lenne. A hasta a provinciákban a helytartó, vagy az őt képviselő, az ő nevében fungáló officiálisok hatalmát jelképezte. Ahol a hasta hatalmi háttere tisztázható volt, ott speculatorok, beneficiariusok és egyéb officiálisok szerepelnek,

21 azaz a római államhatalom helyi képviselői.

2

2 Hogyan jutott azonban a római államhatalom jelvénye a civitas Eraviscorum Sárszentmiklóson eltemetett bennszülött

2

3 tagjához? A bíráskodás, adószedés, sorozás és a civitast érintő egyéb ügyek a helytartó vagy a procurator hatáskörébe tartoztak. Fontosabb pereket — a főbenjárókat mindig — a helytartó elé vitték és az vagy maga döntött, vagy bírót állított maga helyett. A helytartó bírói teendői egyre szaporodtak azáltal, hogy egyre többen nyerték el a polgárjogot és törekedtek ennek következtében római bírók igénybevételére. A civitas Eraviscorum területén a tömeges polgárjog-adás Traianus alatt indult el. Sárszentmiklós környékéről is több ilyen 1

8 Uo. Pl. 7.1.; Magi, F., I rilievi Flavi del Palazzo della Cancellaria. (Roma 1945) III. t. 1

9 Lásd Behrens, Noll és Mano-Zisi idézett munkáit. 2

0 Alföldi, A., Hasta—Summa. . . IX. t. 2.; Kostow^ew, M., Ein Speculator auf der Reise. RM 26(1911) 268—; Va., Gesellschaft und Wirtschaft im Römischen Kaiserreich. II. (Leipzig 1930) LVIII. t. 1. 2

1 Lásd különösen Kitterling, В., i. h. 2

2 Alföldi, A., Hasta

—Summa . . . 12: „it cannot be doubted, that those provincial speerendings did not denote the subordinates, but the sovereign power of the Roman State for which they were acting". 2

3 A kocsitemetkezések etnikai hátteréről legutóbb további irodalommal: Mócsy, A., Die Bevölkerung von Pannonién bis zu den Markomannenkriegen. (Bp. 1959) 56— . A civitas Eraviscorum territóriumáról uo. 54—, 59—.