Folia archeologica 14.
Temesváry Ferenc: Adalékok a pest-budai kisipari fegyvergyártás történetéhez
236 Te me s váry Ferenc sen megismerkednünk oly követelmény, amelynek teljesítése nélkül ama jelszó mindig csak üres szó maradna". 2 9 A kiállítás eredménye világosan tükrözte, hogy a nyolcvanas években a forradalom utáni viszonylagos kisipari fellendülés a puskaműves iparban is lefékeződött. Ezt a jelenséget 1880-ban az ipari szakértők is észreveszik. „A fémipar az általa kiállított tanulók számát tekintve, évek óta a leghatalmasabb iparágnak tűnik fel... Sajnálatos azonban, hogy az ezüstművesek, ércznyomók, kardművesek és puskaművesek stb. egészen eltűnnek tanodáinkban képviselt iparágak lajstromából". 3 0 Az 1885. évi ipari kiállításra 4 puskaműves jelentkezett, köztük első helyen Kimer József es. kir. udvari puskaműves és Kiszela Károly budapesti lakosok, valamint Kobza Károly pozsonyi, és Sasel J. károlyvárosi mesterek. A kiállítók létszáma számszerint is emelkedett és a bemutatott tárgyak határozottan bizonyították azt a nagy haladást, amelyet puskaműveseink az 1873. évi kiállításhoz viszonyítva megtettek, nemcsak a szerkezet, hanem a kivitel szépsége tekintetében is. „Puskaműveseink — írja a kiállításról Kirner — lépést tartanak az osztrák és cseh puskaművesekkel, a golyós fegyverek dolgában pedig a biztosság oly tökélyét érték el, hogy még Anglia kifejlődött fegyver ipara sem haladja túl a mienket, amit különben nemcsak a mi sport köreink, hanem a nyugateurópai fegyverkészítők is elismernek. 3 1 Kirner a továbbiakban kifejti, hogy „Hazánkban nincsenek olyan fegyvergyárak, amelyek tömeges előállítást űzvén, rendszerint rosszabb minőségű árut készítenek a kivitel számára: hanem vannak puskaművesek, akik szolid vadászfegyvereket készítenek jó kovácsolt vasból, jó szerkezettel, s a vevőközönség ízléséhez alkalmazkodó igen sokféle kivitelben. Kiállításunkon e tekintetben oly sokféle szerkesztés rendszert láthattunk, melyeket gép útján, tehát úgy, mint a nagyipar állítna elő, ily szabatos kivitelben alig lehetne előállítani. A tölténytartók és záró részek pontos kidolgozása, az egyes részek ízlésteljes alakja, a finom kivitel és az Angol kettős szúrású arabeszkvésések kellőleg igazolták ama haladást, melyet puskaműveseink a bécsi világkiállítás óta tettek". 3 2 Kirner határozottan rámutat arra, hogy kevés iparágnak kell a terhes viszonyokkal annyit küzdenie, mint éppen ennek. A fegyveradó behozatal igen nyomasztóan hatott „...a vadász adó és a szabad vadászat korlátozása, csak a gazdagabb osztályoknak, tehát éppen azoknak, kik aránylag kevésbé istápolják a hazai ipart, teszi a vadászatot hozzáférhetővé. A gazda, a földműves nem tart többé fegyvert, ami által azon puskaművesek, akik 1—2 munkást foglalkoztatva a vidéki városokban űzték az iparukat, ettől teljesen elállván, új iparágra vetették magukat, ezzel a hazai jó munkaerő teljesen kipusztult." 3 3 Kirner cikkének a legfőbb értékét abban látjuk, hogy világosan meghatározza a fegyveripar hanyatlásának legalapvetőbb okait és egyben idejét. Kétségtelen, hogy az új vadásztörvény teljesen tönkre tette az iparágat. Különösen vidéki viszonylatban nagy a csapás, aholis inkább a fegyverkereskedés lépett 2 8 Uo. 38. 3 0 Magyar Ipar 1880. 275. 3 1 Kirner J., Fegyveripar. Lásd: Keleti K., Budapesti 1885-i Országos Altalános Kiállításról hivatalos jelentés. (Bp. 1886) 271. 3 2 Uo. 271. 3 3 Uo.
