Folia archeologica 14.

Temesváry Ferenc: Adalékok a pest-budai kisipari fegyvergyártás történetéhez

234 Temesviirj Ferenc A fegyveripar helyzetét igen behatóan tanulmányozhatjuk abból a jelentésből, amelynek megtételére 1877-ben kérték fel a mestereket, illetőleg az iparágak vezetőit. Az 1877-ben beadott lakatos-puskaműves stb. vegyes ipartestület jelentése nyomán kiderül, hogy az iparban közel 100 ember munkanélkül állt. Megállapításaink természetesen a szervezet egészére vonatkoznak és nem kifejezetten a puskaművesekre, akik önálló ipartestületet nem alkottak, hanem a lakatosokkal együtt szervezkedtek. „A céhek fennállásakor a rend a munkaadó vagy a munkás érdekében sokkal szigorúbban és pontosabban fenntartatott. A munkás rendes egészséges étel, lakás és egyéb szükséglettel elláttatott, mi által szorgalmas munkálkodásra felbátorítatott, míg ellenben most a munkás magára van hagyatva és aljas lebujokban tartózkodik, ahol élvezhetetlen ételt és italt kap és minden egyéb ápolástól meg van fosztva".

1

9 Ebből a rövid idézetből is látható, hogy a fentebbi fejtegetésünk a munkásosztály helyzetére vonatkozóan hiteles forrásanyag alapján történt meg. Most a korábban mondottakat csak annyival kívánjuk kiegészíteni, hogy a foglalkoztatott iparosok és munkások mind abszolút, mind pedig relatív vonatkozásban az elnyomorodás útjára léptek. A puskaműves-lakatos szövetség egészen nyíltan sajnálkozását és egyben tiltakozását fejezi ki, mivel „.. .tapasztalatuk azt mutatja, hogy olyan egyének, akik ezen iparágat meg nem tanulván önállóak lesznek, rövid idő után tönkrejutnak. .. "

2

0 Az iparszabadság elismerése mellett lényegében a gondolatot kárhoztatják és az iparág teljes tönkremenetelét magyarázzák vele. „A lakatos és rokonüzletek száma egyre emelkedett, de virágzásuk tekintetében az iparszabadság uralma alatt részben szenvedtek és pedig, úgy hogy sok munkaadó létele biztosítása végett kénytelen volt üzletével felhagyni és mint munkás különféle műhelyekbe lépni, míg másrészt vagyonos iparosok jónak látták károsodásuk megelőzése végett üzletüket megszüntetni".

2

1 A puskaművesek száma azonban minden akadályozó tényező ellenére is egyre emelkedik. Ezt az emelkedést nemcsak az egyszerű iparlajstromok bizonyítják, hanem a kiállítási statisztikák is, amelyek egy bizonyos fokig az általános fejlődésnek tükrözői. Az 1872-ben Kecskeméten megrendezett kiállításon három puskaműves nevével találkozunk, köztük Unschuld Edével, akit már ekkor mint fegyvergyárost emlegetnek. A további kutatás feladata lesz működési idejének pontos meghatározása. A pesti fegyveripart továbbá Kiszela és Kirner képviselte, s ma még nem találunk magyarázatot arra, hogy Kimer készítményeiről miért nem tesznek említést a kiállítás méltatói.

2

2 Viszont tud1

9 A budapesti egyesült lakatos, puskaműves, sarkantyús stb. szövetség megállapításait a hazai iparra vonatkozóan lásd: Mudrony S., Iparpolitikai tanulmányok. (Bp. 1877) 233. 2

0 Uo. 2

1 Uo. 231. 2

2 Kirner nevével minden egyes kiállításon találkozunk. A korábban már közölt ráyonatkozó adatok kiegészítéseképpen jelezzük, hogy 1842-ben Pesten ezüst érmet, 1846-ban arany érmet, 1862-ben a londoni világkiállításon bronz érmet, 1872-ben a Magyar Országos Iparegyesület díszérmét, 1873-ban Bécsben a haladás érmet, 1879-ben Székesfehérváron díszokmányt és arany érmet, 1882-ben Triesztben arany érmet, s 1883-ban koronás magyar érdemkeresztet kapott kiállított tárgyainak minőségéért. Vö. Mudrony S., Az 1885. évi ... II.r. 176.; Lásd még: Temesvári F., FA 9(1959) 207—227.