Folia archeologica 14.

Temesváry Ferenc: Adalékok a pest-budai kisipari fegyvergyártás történetéhez

232 Temesviirj Ferenc ügyes munkások hiányának, s a meglevő túlzott követeléseknek róvható fel, amit végül a csekély megrendelések, s aránylag alacsony árak még fokoznak".

12 A termelési költség tehát le van szorítva elsősorban a munkabér rovására. Az egyszerű munkás mindössze 2 forintot keres, s a kiváló munkás is csak nehezen éri el a négy forintot. A puskaműves szakmunkásoknál — ezek alatt nem az önállóan dolgozó kisiparosokat értjük — csak ritkán látunk négy forintnál magasabb béreket. A termelési költségek és a kifizetésre kerülő bérek egybevetése azt mutatja, hogy a foglalkoztatott puskaműves iparosok kizsákmányoltsági foka egy-egy munkaadóhoz viszonyítva nem magas, életszínvonaluk viszont alacsonyabb, mint kellene lenni. Ez megint a magyar puskaműves ipar sajátos helyzetét tükrözi. Nyugaton viszont a kizsákmányoltság foka lényegesen magasabb, ugyanakkor az adott fejlettebb viszonyoknak megfelelően a munkásság életszínvonala jobb. Ennek a kérdésnek felvetését rendkívül fontosnak tartjuk, mivel a kizsákmányolás foka, illetőleg az állandó és váltakozó tőke aránya mutatja az adott üzem technikai felkészültségét is. Így világossá válik, hogy annak ellenére, hogy a fegyverek forgalmi ára alacsony, egészen visszamaradt, elavult felszereléssel rendelkezünk. Ebben természetesen nagy szerepet játszott a nagymértékű tőkehiány, amely a kisiparosokat is igen jelentősen sújtotta. Volt ugyan lehetőség hitelszerzésre Magyarországon is, azonban a 10%-ban meghatározott kamatláb és az osztrák, belga és angol verseny következtében lenyomott forgalmi ár az újratermelést alig tette lehetővé, s bővített újratermelésre csak egészen kivételesen kerülhetett sor. Előadódott ugyanis Magyarországon az a helyzet, hogy a munkaadó legfeljebb 10 százalékos nyereségre tett szert, ami pontosan 10 százalékkal volt kevesebb, mint Ausztria területén. Így a külföldi fegyveriparosok nem szívesen keresték a magyar területeket, hanem inkább fegyverszállításra rendezkedtek be az elmaradottabb országok felé. Részleteiben ugyan nem kívánunk az árukivitellel és behozatallal foglalkozni, de felhozzuk fejtegetésünk alátámasztására a Frankfurt a. M.-ban berendezkedett Weber és Schultheiss céget, amely 1863-ban megbízta Rosenberg Frigyes magyar állampolgárt, hogy fegyverlerakatát irányítsa. Rosenberg kezdetben mintegy 20 féle mintafegyvert kapott a külföldi cégtől. A pesti tanács jegyzőkönyvéből kiderül az is, „...hogyha a fegyverekkel kereskedni szándékozik, azon esetben szabadságában állna a folyamodónak engedélyért folyamodni".

1

3 1864-ben a külföldi cég behatolása még nagyobb arányokat öltött, ugyanis megbízottja „.. .a 20 db mintafegyver tarthatási engedélyét a folyamodványában megnevezett 18 db különféle mintájú fegyverre kiterjeszteni kéri".

1

4 A Tanács azzal az indokolással adta meg az engedélyt, hogy „Rosenberg Frigyes fegyvermustráinak szaporítása. .. szükséges és az üzletére előnyös ... a frankfurti fegyvergyárosok és megbízói benne helyezett várakozásának csak akkor felelhet meg, ha csak gyártmányaiból egy tökéletes mintagyűjteménnyel bír."

1

5 Ebből az egy példából is látható, hogy a magyar puskaműveseknek nem volt könnyű a helyzetük, s nem sokat változtatott a helyzeten 1

2 Uo. 298. 1

5 Budapesti 1. sz. Állami Levéltár Tanácsi Iratok X. 24/1863. » Uo. 1

6 Uo. A céh hivatalos nyomtatványából az alábbi részt közöljük: „Wir erlauben uns Sie höflichst zu benachrichtigen dass wir Herrn Friedrich Rosenberg in Pest als unseren Agenten für das Königreich Ungarn und Nebenländer ernannt, und bei demselben ein reichhaltiges Musterlager unserer Erzeugnisse von eleganten und Soliden Schisswaffen ausgestellt haben

..."