Folia archeologica 14.

Cennerné Wilhelmb Gizella: Németországban tanuló magyar ifjak litografált arcképei

224 származnak s nagy részük a század második fele újság-grafikájának fénykép után készült példánya. Fokozott érdeklődésünkre érdemes tehát a kiváló tudós fiatalkori arcképe pályája kezdetéről. Eperjesi nevelői évei után Osterlamm jurátusnak megy Debrecenbe és 1847-ben felvéteti magát a pesti királyi táblához is. Fővárosi tartózkodása alatt kapta ajándékba a harmadik Lerch-portrét.

7 A térdképben bemutatott sápadt, leányosarcú ábrázolt ugyanolyan széken ül, mint Bayer, öltözetében magyaros és nyugatias elemek keverednek. Ajánlása tintával írott: „Osterlamm Ernő barátjának Weber Armin Pest Őszelő 21

dikc 1847." A litográfia ajándékozójának életadatait hiába keressük akár Szinyei idézett, akár Zoványi későbbi speciális érdekű lexikonában.

8 Rövid, de reménytkeltő pályája állomásairól szűkebb hazája, a Szepesség irodalmában találunk említést. 1852-ben a nagymultú késmárki evangélikus liceum tanárai közé választják a felsőbb osztályok oktatására.

9 A tanítás mellett irodalmi működést is fejt ki, 1854-ben ő írja az intézet nyomtatott évi jelentésében a történeti visszapillantást.

1

0 1856/57-ben Iglón tanít egy évet, de súlyos tüdőbaja miatt ezután már csak megtört erővel láthatja el hivatását 1861-ben bekövetkezett haláláig.

1

1 Osterlammal való ismeretsége valószínűleg még szepesi közös ifjúságuk éveire nyúlik vissza s a baráti megemlékezésként adott kép a felső-magyarországi protestáns kultúrtörténet e biztató ígéretére vonatkozó gyér adatanyag érdekes kiegészítése. 1847-ben Osterlamm Németországba utazott, ahol a hallei és jenai egyetem előadásait látogatta s csak 1849-ben tért vissza hazánkba.

1

2 A gyűjtemény hátralevő két darabja tehát nemcsak külföldön készült, hanem a tulajdonos németországi diák-ismeretségeinek emléke is. Hallei ajándék Pelárgus János litografált portréja 1848 augusztusából.

1

3 („Pelargus János Oszterlam Ernesztnek baráti emlékül Halle aug. 14

e 848.") A grafikai lap készítője Schirmer Georg hesseni provinciális portréfestő, akinek főleg Kasselben maradtak fenn alkotásai.

1

4 A Halleben tanuló magyar ifjú valószínűleg vándorlásai során jutott el Hessen székvárosába s ekkor keletkezhetett a litográfia-portré is. A magyaros ruhát viselő ábrázolt közelebbi kilétének megállapítása nem sikerült annál is kevésbé, mert a szakirodalom szerint a nevezett Nógrád megyei család 1847-ben kihalt.

1

8 A sorozat utolsó darabja ismét irodalmi és egyházi téren egyaránt tevékeny férfiút mutat be. Az ülő térdképen Linberger István evangélikus tanár és egyházi író látható

1

6 (76. ábra). A rajzoló, Ries Fritz elsősorban a jenai egyetemi 7 Litográfia, 28,6x20,6 cm. Ltsz.: 59.932. — Szignatúra a jobb csípőnél: WLerch. 8 Zoványi J. cikkei a „Theológiai Lexikon" részére a magyarországi protestantizmus történetéből. Kézirat gyanánt. (Bp. 1940). 9 Linberger L, A VI. szabad kir. városi ágost. hitv. evangelikus esperesség vázlatos történelme. (Késmárk 1882) 31. 1

0 Lipták, ]., Geschichte des evang. Distriktual-Lyzeums A. B. in Késmárk. (KezmatokKésmárk 1933) 171. 1

1 Palcsó I., A késmárki ág. hitv. ev. kerületi lyceum története. (Késmárk 1893) 88. 1

2 Szepesi Hírnök i. h. 1

3 Litográfia, 19x15,2 cm. Ltsz.: 59.930. — Szignatúra a bal karnál: G. Schirmer fee. 1

4 Thieme, U.—

Becker, F., i. m. XXX. (Leipzig 1936) 87. 1

5 Nagy I., Magyarország családai. IX. (Pest 1862) 202—203. 1

8 Litográfia, 22X 17,1 cm. Ltsz.: 59.928. — Szignatúra: ad naturam Fritz Ries in Jena — Gedr. b. Fr. Walther. sen. Weimar.