Folia archeologica 14.
Rózsa György: Adalékok a magyarországi arcképfestészet történetéhez
218 Rózsa Györg} János Mihály 1820-ban készült képének átdolgozása. 5 2 Most viszont három eddig ismeretlen képmását közölhetjük, amelyek 1952-ben a szombathelyi múzeumból jutottak a Magyar Történelmi Képcsarnokba. Az életnagyságú képek gróf Batthyány Lajost (1753—1806), Batthyány Fülöpöt (szül. 1781) és József nádort ábrázolják. Mindhárom kép a művész olaszországi tartózkodása után Bécsben keletkezett, a két főispán képmása és a méretek alapján következtetve valószínűleg Vas megye megrendelésére. Elsőnek Batthyány Lajosnak, a felkelő nemesi sereg ezredesének képmása készült el 1828-ban 5 3 (XXXI. t. 1). Mivel az ábrázolt ekkor már nem élt, a művész valószínűleg egy régebbi képmás felhasználásával dolgozott ugyanúgy, mint a Bonchidára készült Bánffy György-portré esetében. Ez utóbbihoz mind a beállítás szempontjából, mind a feliratot viselő és a csákót tartó talapzat tekintetében nagyon hasonló, sőt még méreteik is majdnem megegyeznek. 5 4 Az aranysujtásos kék egyenruhába öltöztetett alak mellett balra a tudományt jelképező, mécsest és könyvet tartó nő szobra látható, míg jobbra lankás tájra nyílik kilátás. Egy évvel későbbi fiának, Batthyány Fülöpnek portréja 5 5 (XXXI. t. 2). Az arc sikerültebb kidolgozása arra vall, hogy ez a kép élet után készülhetett. A háttér tája itt ballusztrádon át válik láthatóvá, míg fent világoszöld függöny ad hátteret az arcnak és ellensúlyozza az egyenruha kékjét. Különleges hangsúlyt kap a jobbkézben tartott csákó hatalmas fehér tollbokrétája és a kesztyűt tartó kéz világos foltja is. József nádor 1830-ra datált képmása 5 6 Miklóssy mesterének, Peter Krafftnak kompozícióját követi, amelynek Nógrád megye számára készült példánya a balassagyarmati múzeumból szintén gyűjteményünkbe jutott. 5 7 Azonos a két képen a beállítás és a viselet, csak a csákó tollbokrétájának formája tér el. Miklóssynál az arc férfiasabb, markánsabb, kisebb eltéréseket vehetünk észre a hajviseletben és a tájképi háttérben is. A három festmény alapján igazat kell adnunk Bíró Józsefnek abban, hogy Miklóssy Krafftnál alapos mesterségbeli tudásra tett szert, pontos anatómiai ismeretek alapján megkomponált arcképei fontos helyet biztosítanak számára a XIX. század elejének magyar festészetében. 5 8 Mesterének hatására a népi zsánerkép műfajával is megpróbálkozott és így mind tartalomban, mind formai tekintetben többet ígért, mint amit viszonyai következtében később meg tudott valósítani. 1833 óta ugyanis az eperjesi görögkatolikus püspök udvari "Bodnár É., Bulletin de la Galéria Nationale Hongroise. 3(1961) 65—68. "Olajfestmény, vászon, 207x111 cm. Ltsz.: 53. 112. Balra lent jelezve: „Miklóssi József festette Bétsben 828." Balra talapzaton felirat: „RÓMAI SZ: BIRODALMI HERCZEG/ BATTHYÁNYI LAJOS,/ STRATTMANNI GRÓF,/ NÉMETH-UJVÁRNAK/ ÖRÖKÖSE,/ CS: KIR: ARANY-KULTSOS,/ T: N: VASS VARMEGYÉNEK/ ÖRÖKÖS ÉS VALÓSÁGOS/ FEÖ-ISPÁNYA,/ ÉS AZON VÁRMEGYEI/ FELKELŐ/ NEMES SEREGNEK/ EZEREDES KAPITÁNYA". Szélén beh?jtva. 6 4 Biró /., A bonchidai Bánffy-kastély családi arcképei. Emlékkönyv Lyka Károly hetvenötödik születésnapjára. (Bp. 1944) 201 (képpel.; Ua., Erdélyi kastélyok. (Bp. é. п.) XVII. t. 6 5 Olajfestmény, vászon, 207 X 111 cm. Ltsz.: 53.113. Jelezve jobbra lent: „Miklóssi Jósef festette Bétsben 829<ükben". Jobbra lent talpazaton felirat: „RÓMAI SZ: BIRODALMI/ HERCZEG/ BATTHYÁNI FÜLÖP,/ STRATTMANNI GRÓF,/ NÉMETH-UJVÁRNAK/ ÖRÖKÖSE,/ LEOPOLD CS: RENDJÉNEK/ KÖZÉP KERESZTESE,/ CS: KIR:/ ARANYKULTSOS,/ T:N:/ VASS VÁRMEGYÉNEK/ ÖRÖKÖS,/ ÉS VALÓSÁGOS/ FEÖ-ISPÁNYA" 5 8 Olajfestmény, vászon, 207x111 cm Ltsz.: 53.114. Jelezve jobbra lent: „Miklóssi Jósef festette Bétsben 830dik-ban." " Rózsa Gy., FA 6(1954) 166. 5 8 Biró J., Erdélyi kastélyok, i. h.
