Folia archeologica 14.
Mihalik Sándor: A hermányi kőedénygyár
198 adósságokkal küszködő Dessewffy Sámuel helyzetében az edelényi örökség végre tőkehiány enyhülést fog eredményezni és így az eddigi folytonos pénzszűkével telt hosszú évtizedek után most már a gazdagodás éltető napja ragyog fel, s az ennek alapján várható anyagi fellendülés a hermányi gyárat is virágzóvá teheti. 1820. május közepétől november végéig Sbins^ki János összesen 159 frt 06 kr értékű kőműves munkát végez a hermányi gyáron. Ebért István 1820. június 28-án Hanusfalváról Dessewffyhez Edelénybe intézett levele szerint a hermányi új épületet már fedik s a gyárnál nincs is másra most már szerinte szükség, mint a kemencének 8 üstre. Kérdezi, volna-e remény ezeket Edelényből beszerezni. Augusztus 11-én új malom építésébe kezdenek. Konopka András, Friedmanszky András, Krajnyák József, Passut András, Medvetz György kőműves napszámosok végezték a munkát, Lorenz János irányításával. Október közepére fejezik be. Lorenz munkásságát nem számítva, tevékenységük 232% munkanapot tett ki. Az új malom mellett Bilovits Mihály, Demtsak Mihály és Jankó Molitoris is, részben mint molnár mesterek, vagy molnár napszámosok dolgoztak. Szeptember havában a munkában Bilovits fia is segédkezett. 1820. szeptember 9-én Mratsek János kőműves 254 forintos számlát nyújt be a gyárban végzett munkáiért. Kremnizki Jakab eperjesi kályhás új zöld kályhát állított fel a gyárban és Hatala Mihály hanusfalui fazekas a gyári principatus részére 4 Rfrtos, Braxator János asztalos pedig öt alkalommal összesen 50 forint értékű munkát végzett. Lipták György agyagosi tiszttartó elszámolása szerint 1820-ban a hermányi gyárnak 377 deszkát adtak, új malmának létesítéséhez pedig 33 gerendát, 200 deszkát, 52 tölgydeszkát, 23 padlás szarufát, 504 „kakasülő" lécet, 10 300 egyszerű és 15 700 bükk zsindelyt. Felsorolja a „porcellán gyárhoz" adott vasakat is, majd megemlíti, hogy 12 000 téglát és 108 „váza" meszet is adtak. Az 1820-as összeírásban a hermányi gyár épületei a következőképpen szerepelnek: 1 1 A 13. szám alatti malom a massza őrlésére szolgál, a 16-os épületbe („ubi Mayer") Mayer korcsmáros van elszállásolva, a 17-es az „Ediculum Stabulae Mayer", a 18-as az „Ustrina", vagyis az edényégető kemenceház és a 19-es a „Fabrica Porcellanae". IV. A gyár életét, működésének menetét, horizontját és perspektíváját — kitűnően, egybefüggően és híven tükrözi az 1820-as Számadás 1 2 (74. ábra). Két azonos példányban maradt ránk. A magyar kerámiagyártásnak az 1848/49-es szabadságharcig terjedő első százéves időszakában működött félszáz magyar kerámiai gyártól igen elvétve maradt reánk írásos feljegyzés. A hermányi sokszorozott értékű dokumentuma tehát a régi kerámiagyártási törekvéseknek. 1 1 Conscriptio Localis Bonorum Superiorum lllustrissimi Domini Comitis Samuelis Desseöffy de Csernek et Tarkő post fata Illma D Comitis Francisci Dessewffy pro Anno 1820. 1 2 Rationes. Ser. III. Fase 7-ben, (a Hanusfalva fragmentes 1819—1820 között) és a Rationes. Ser. I. Fasc. 2-ben, a cserépvári számadások kötegében. A cserépvári példányra Kelecsényi Gábor bukkant reá a hevesmegyei műemléki topográfiához szolgáló adatok gyűjtése során. Voit Pál szíves volt azt hozzánk juttatni. Ennek nyomán kutattuk fel és gyűjtöttük egybe a jelen tanulmányunk anyagát.
