Folia archeologica 14.

Mihalik Sándor: A hermányi kőedénygyár

A hermányi kőedény gyár 191 Hermány önmagában, képtelen lett volna a gyártás szükségleteit szolgáltatni és ellátni. Dessewffy e tekintetben elsősorban Hanusfalvára számított, a Hermánnyal észak felé egyes részeken határos, tehát részben szomszédos mezővárosra. Hanusfalu (Hanusovce) két kastélyával, földesúri házaival és csa ládjaival, vásáraival, némi iparával Sáros keleti gócává nőtt. Dessewffy Sámuelnek — kassai, eperjesi, fintai palotáin és kastélyain kívül — szintén volt itt díszes családi lakóháza. E városka iparosait segítőkként lehetett számításba venni a kőedénygyártással kapcsolatban. A hanusfalui domínium jószágkormányzójának gazdasági szervezete nemcsak elláthatta, de könnyítette, olcsóbbá tette a hermányi gyár létesítését, üzemeltetését. A gyár gazdasági szolgáltatás tekintetében az uradalomhoz tartozó agyagosi (Hlinye) tiszttartósághoz volt kapcsolva. Ez a birtokrész szintén a Tapoly mellett, de már Zemplén megyében feküdt, Hermánytól keletre. Hatalmas, 1500 holdas szántó, 500 hold rét és szintén óriási, 1600 hold tölgyes, bükkel vegyes erdő ez a terület. A gabonafélék minden neme terem rajta. Éléstára volt az egész hanusfalvai uradalomnak. Az erdők hasznosítása, mezőgazdasági termény és az állattenyésztési felesleg különben kárba menő felhasználása és értékesítése: ezeknek külön pénzkiadás és pénzforgalom nélkül a kőedényeket gyártó műhely dolgozói részére való juttatása: mind olyan szerencsés adottságok voltak, amelyek segítették, hogy a gyár székhelyéül Dessewffy Hermányt jelölte ki. I. 1817 szeptemberétől Matusch Antal személyében már művezetője van a hermányi gyárnak.

5 Ebből a kezdeti időszakból még csupán azt tudjuk, hogy Lőrint% János kőműves 1817. december 16. és 1818. február 26. között 14% napot dolgozott a gyáron, amiért 11 ft 36 krt kért.

6 A máztörő malom (Glazer Mühl) és a gyári épület építésére 1818 közepén került sor. Dahlström Henrik a kőedénygyár mázőrlő építéséért bér és egyéb címen 54 Rf 15 x-ról szóló számlát nyújt be, Lörint% János kőműves pedig — a máz-malmon június 8-tól 10 napon át végzett munkájáért — 10 forintot számít. A gyár építésére Mratsek eperjesi kőműves kaptott megbízást. 67 napon át épült. A június 30-tól november 28-ig tartott építkezésben résztvett dolgozók napjait összesítve, 335 munkanap alatt. A gyár építésénél szerepe volt Lieb János eperjesi kőfaragómesternek is, aki „3 Stug zum unter Teil und 4 Laufer" - ért 1818. július 6-án 64 frt-ot számláz. Grós^ Mihály eperjesi kovács a gyár ablakait, 6 szoba-ajtót vasalásokkal és pántokkal, zárakkal lát el, 3 kétszárnyas kettős ajtóra erős zárszerkezetet és 6 Az 1818-as gyári számadásokat 1819. január 10-én Kassán Aranyossy János uradalmi ügyvéd előtt Matusch „als wergfürr von Hermaner Stein gutt Fabricke" ugyanis annak az elismerésével Írja alá, hogy az 1817 szeptemberétől az 1818 végéig járó 1074 Frt 13 krajcárt kitevő művezetői fizetést Ebért Istvántól, a hanusfalvai Dessewffy dominium inspektorától „Richtig und Bündtlich" megkapta. ' A Hanusfalván 1818. december 26-án kelt kimutatásban így részletezi: A hermányi fábrikában dolgoztam kemencével, négy malom alá falakat húztam és malmokat falaztam, továbbá cin és ólom olvasztására szolgáló kemencét építettem, a kemencéket és egyéb dolgokat javítottam december 16-tól február 26-ig.