Folia archeologica 14.

Bánkuti Imre: A magyar céhek vallási szerepe a XVIII. században

182 Bánkuti Imre lom, a földesurak és a vármegyék még eléggé liberális magatartást tanúsítanak a vallási ügyekben. Csak a püspök-földesurak kezelik szigorúan ezt a kérdést már ekkor is: általában megtiliják, hogy nemkatolikusok is céhtagok lehessenek. Pl. az egri csizmadiák 1695-beli céhlevele megtiltotta, hogy pápistán kívül más is tagja lehessen a céhnek.

3 1718-ban a váci gombkötőcéh privilégiuma hasonlóképpen intézkedett.

4 Van azonban nem püspöki városból is példa arra, hogy az akatolikusokat kizárják a céhből, ill. katolikus ünrep megülésére kényszerítik. A bajai szabók 1700. április 20-án kelt céhlevele előírta a katolikus ünnepek és istentiszteletek megtartását, bár a tagok szinte kivétel nélkül szerbek, azaz görögkeleti vallásúak voltak. A bajai szűcsök céhlevele ugyanilyen intézkedést tartalmazott, mulasztás esetén 8 garasnak vagy 1 font viasznak a templom és a céhláda javára történő lefizetését mint büntetést helyezett kilátásba.

5 A szegedi fazekascéhnek 1718-ban, a városi tanács által kiállított céhlevele is csak katolikus belépését engedte meg. A szegedi pékek céhlevele 1731-ből hasonló módon nyilatkozik, kimondva, hogy sem luteránus, sem kálvinista nem lehet a céh tagja.

6 A század első felében még általában tapasztalható bizonyos engedékenyebb szellem a céhekben. így pl. az aradi szabók és szűrszabók 1725-i céhlevele csak azt írta elő, hogy ünnepnapokon minden mester legényeivel és hozzátartozóival együtt köteles saját vallása templomát látogatni, büntetés terhe alatt (1 font viasz a templom javára

7). A ráckevei sziget molnárjainak céhlevele, amelyet pedig 1728-ban III. Károly írt alá, előírta, hogy minden molnár, „akármellyik Relligion légyen az három közzül" — ti. katolikus, luteránus és kálvinista-, bevétessék a céhbe.

8 Több helyen a különböző vallású mesterek békésen megfértek egymással. Az aradi katolikus és görögkeleti szűcsök pl. 1741-ben egyezséget kötöttek s ezt 1766-ban is megújították, hogy vallási szertartásaikat külön, saját templomukban látogatják, bár egy céhet alkottak. A közös kasszából ugyanannyit kap a katolikus, mint a szerb templom. Az egyik évben a céhmester katolikus, a legények elöljárója (praepositus sodalium) görögkeleti lesz, a másik évben pedig fordítva.

9 9 OL.HL.AM. 1097. 21. sz. A céhlevelet 1695. május 19-én Fenessy György püspök állította ki. Ő volt egyébként az, aki a visszafoglalás után szab. kir. rangra emelt Egert I. Lipóttól a püspökség és káptalan számára megszerezte, megakadályozva ezzel a város polgári fejlődését. L. Nagy В., TT 1911. 114—126. 4 A váci mesterek a pestiektől vették át céhlevelüket. Duray K., i.m. 9. — 1733-ban hasonlóan rendelkezik az egri takácsok céhlevele. OL.HL.AM. 1097.14.sz. — Ugyanott a szűcs-céh még gör. keleti vallású legényt sem vehetett fel. OL.HL.AM. 1097. 328—336. sz. stb. 6 OL.HL.AM. 1085.10., 15. sz. A céhlevél 1700. március 4-én kelt. A mesterek és legények kötelesek voltak minden ünnepnap megjelenni a templomban, a körmeneteken pedig saját zászlójukkal résztvenni. 1. és 2. artikulus. 6 OL.HL.AM. 1232. ' OL.HL.AM. 1085. 12. sz. A céhlevél 9. pontja. 8 OL.HL.AM. 1108. 173. sz. A 2. pont. 9 OL.HL.AM. 1083.24—25. sz. Érdekes viszont, hogy 1771-ben a királynő a csanádi püspök javaslatára nem járult hozzá, hogy az aradi görögkeleti szűcsmesterek külön céhet alapítsanak. OL.HL.AM. 1083.54—69. sz. — A gyulai csizmadiacéhbe még 1757-ben ís bevették a régi, adózó kálvinista és luteránus mestereket, azzal a hozzátétellel, hogy a jövőben a katolikus mesterek felvételét előnyben részesítik. OL.HL.AM. 1089.20. sz.