Folia archeologica 14.

Huszár Lajos: Georg Hautsch magyar vonatkozású érmei

Georg Hautsch magyar vonatkozású érmet 171 69. ábra Az első hiteles adat róla 1683-ból ismeretes, amikor harmadik vésnökként a nürnbergi városi pénzverdében állást vállal. Itt Hans Jakob Wolrab éremművész mellett dolgozott, az ő tanítványa lett és Wolrab halála (1690) után, előbb második, majd 1691-ben első vésnök lett.

6 Nürnbergből 1712 körül Bécsbe költözött és ott dolgozott tovább, valószínűleg egészen élete végéig. Halálának időpontja azonban nem ismeretes, csak annyi nyilvánvaló, hogy halála valamikor 1745 előtt következett be.

7 Sokat dolgozott a Lauffer-féle éremsorozat részére és művein a jelzése G, GH, G. Hautsch, vagy G. HAUTSCH formában fordul elő. A vele kapcsolatos irodalom felemlíti, hogy művein jelzésként egy csillagot szokott alkalmazni, mely jegyet később Georg Wilhelm Vestner vett át és használt tovább. E sovány életrajzi adatok közlése mellett megállapítható, hogy Hautsch magyar vonatkozású művei 1686—1699 közötti években készültek. Műveinek megállapításához a szignatúra alkalmazása nyújt lehetőséget. Az ily módon összegyűjtött sorozat egyes tagjai jórészt azonosíthatók a Laufferféle katalógusban felsorolt példányokkal, de akad azért olyan műve is, amelyről az említett katalógus nem tesz említést.

8 • Gebert, С. F., Geschichte der Münzstätte der Reichsstadt Nürnberg (1890) 110. és Katalog der Münzen- und Medaillen-Stempel-Sammlung des к. k. Hauptmünzamtes in Wien. IV. 1906. 1387. ' Életrajzi adatai összegyűjtve: Thieme, U. — Becker, F., Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler. XVI. (Leipzig 1923) 152. és Forrer, L., i.m. II. (London 1904) 441—442. 8 A Lauffer-féle katalógus adatait kiegészíti a Johann Mülmann által „Apparatus Numismatum" címen kiadott jegyzék, valamint a Georg Nicolaus Riedner jegyzéke 1776-ból: „Verzeichniss. . ." etc. címen. Mindkét jegyzék üzleti célt szolgált.