Folia archeologica 14.

Huszár Lajos: Georg Hautsch magyar vonatkozású érmei

GEORG HAUTSCH MAGYAR VONATKOZÁSI) ÉRMEI A keletkezésük, ábrázolásuk, vagy feliratuk következtében magyar vonatkozást eláruló régi emlékérmek gazdag sorozata két élesen elválasztható csoportra oszlik. Az egyik kisebb csoportot jelentik azok az emlékérmek, melyek Magyarország területén, itt dolgozó éremvésők, illetve éremművészek műveiként jöttek létre és amelyek együttesen a magyar éremművészet termékeit jelentik, vagyis a magyarországi művészet történetének szerves részeit képezik. A másik dúsabb sorozat példányai külföldön készültek, idegen éremművészek névjelzését vagy stílusát árulják el és csupán az ábrázolásaik vagy felirataik utalnak arra, hogy keletkezésük a magyar történet valamilyen eseményével, vagy valamelyik szereplő egyéniségével áll összefüggésben. Ezek az utóbbi érmek tehát már nem szerves részei a magyar éremművészetnek, de mint történeti, illetve kultúrtörténeti emlékek éppen olyan megbecsülést érdemelnek, mint a magyar éremművészek alkotásai. Ä két csoport tagjai együttesen teszik ki a régi magyar emlékérmeknek azt a teljes sorozatát, melyben az egész éremanyagot tárgy szerint csoportosítva a kétféle eredet jelentőségét veszíti és a külföldi eredetű példányok épp olyan becses emléktárgyakká válnak, mint a hazai keletkezésű emlékérmek. Természetesen a külföldön készült magyar vonatkozású emlékérmek létrejötte nem tekinthető sem folyamatosnak, sem arányosnak. Bizonyos jelentősebb, nemzetközileg is figyelemre méltó események hatására időnként tömegesen készültek érmek, máskor pedig úgyszólván alig akad idegenben létrejött magyar vonatkozású emlékérem. Különösen az egymás után következő uralkodók koronázási ünnepségeit kísérte számos emlékérem létrejötte, de bőséges alkalmul szolgáltak a török háborúk egyes kiemelkedőbb hadi eseményei is, főként a felszabadító hadjárat eredményeként visszafoglalt városok és erődítmények körül lezajlott ostromok a hasonló módon történt megörökítésre. A török háborúkra vonatkozólag azonban nemcsak az éremanyag, hanem a nyomtatott emlékek száma is meglehetősen terjedelmesnek tekinthető. Mindezeknek a létrejötte azonban egymással is szervesen összefonódik, mert az apró nyomtatványok között előfordul olyan, amelyik emlékérmet ismertet, a metszetek ábrái és az éremképek között pedig egészen szoros összefüggés figyelhető meg, amint azt közelebbről is látni fogjuk. Általában ez a korszak, a XVII. század második fele, mindenfelé Európában az úgynevezett „histoire métallique" ideje. Tulajdonképpen Franciaországban vette kezdetét az a szokás, hogy az állami élet minden jelentős eseményét érem örökítse meg, de ez a divat hamarosan mindenfelé hódított. Az „histoire métallique" divatja jól egyezett a Németországban már korábban is működő éremkibocsátó intézetek üzleti érdekeivel é s így érthető, hogy a történeti tárgyú emlék-