Folia archeologica 14.
F. Vattai Erzsébet: Középkori titkos pecsétgyűrű
130 F. Vattai Erzsébet pecsétje lett. Nagy Lajos két gyűrűpecsétet használt. 3 3 Olyan gyűrűpecsétje is volt, amelyet külön udvari tisztviselő, a „conservator sigilli annularis" 34 őrzött. Ez már nem annyira személyes jellegű pecsétje volt, mint az a gyűrűpecsét, amelyet az ujján viselt. A királyi titkos pecsét és pecsétgyűrű XV. századi alakulását már nem kísérjük figyelemmel, mivel a pecsétgyűrű, amelyet meghatározni szeretnénk, korábban készült. A titkos pecséteket a titkos pecsétgyűrűktől nagyságuk különbözteti meg. A gyűrűpecsétek mindig kisebbek. A pecsétlenyomatok alapján nem minden esetben lehet megállapítani, hogy fém vagy gemma-typariummal pecsételtek-e. A középkorban a gemmát is fémbe foglalták és a köriratot a fém foglalatra vésték. A meghatározáshoz többnyire az ábrázolás nyújt segítséget. A fém pecsétek és pecsétgyűrűk általános elterjedése mellett — mint már említettük — a gemma sem tűnt el teljesen. A XIII. századtól ismét gyakrabban fordul elő, kisebb magánjellegű pecséteken. A XIV. században a bécsi polgárok ellenpecsétként antik gemmát használtak. 3 5 A középkorban nagyra értékelték az antik gemmát, még a kevésbé sikerülteket is. A XIII. században sok antik gemma került Nyugatra. 3 6 1204-ben a keresztes hadak Bizáncot felgyújtották, kincseit kirabolták. Ekkor sok értékes zománcos mű, gemma vándorolt az európai kincstárakba. A gemma-gyűjtemények Bizáncba Nagy Konstantin uralkodása óta kerültek át. A tatárjárást megelőző évekből IV. Béla udvara számára itáliai vásárlásokkal megbízott kereskedő iparművészeti tárgyakról és nyersanyagokról szóló jegyzéke 3 7 textiláruk mellett ötvösműveket, drágaköveket és gemmákat is felsorol. Egy helyen fehér félmárkát nyomó gemmát említ. 3 8 A középkorban az antik gemmát nemcsak pecsétlésre, hanem ötvösművek, ereklyetartók, koronák, könyvfedelek, ékszerek stb. díszítésére is használták. A gemmavésés hagyománya a középkorban ismét újjáéledt. A közvetítő nyilvánvalóan Bizánc volt. A XIII. században Párisban az ékkővésők külön céhet alkottak. 3 9 Ez a művészet főként Olasz- és Franciaországban indult virágzásnak erőteljesebben. A klasszikus gemma-utánzatok mellett a középkori vallásos jellegű ábrázolások is megjelentek: Jézus, Mária, Sárkányölő Szent György alakja. 4 0 A pecsétek és gemmák tanulmányozása után a Nemzeti Múzeum új, nemrég vásárolt titkos gemma-pecsétgyűrűjét kíséreljük meg közelebbről meghatározni. A gyűrűbe foglalt gemma művészettörténeti szempontból nem jelentős darab. Az oroszlán alakja inkább naturalisztikus jellegű, a középkori fém pecsétgyűrűk 3 3 Pray G., Syntagma historicum de sigillis regum et reginarum Hungáriáé. (Buda 1805) IV. t. 5.; Schönherr Gy., Turul 6(1888) 92.; Vö. Kumorovitz L. В., A magyar pecséthasználat. . . 62. 3 4 Wentel G., Árpád-kori új okmánytár. XII. 662.; Griinn A., i. m. 113.; Kumorovit^ L. В., A magyar királyi. . . 16. 3 5 Seyler, G. A., i. m. 104. 3 8 F urtw angler, A., i. m. III. 373.; Gebhart, H., Gemmen und Kameen. (Berlin 1925) 128. 3 7 A velencei állami levéltárban Soran^o, G. fedezte fel az értékes kéziratot. Aevum 8(1934) 343—356; Hűsíti D. értékelte ki: Közgazdasági Szemle 81(1938) 737—760. 3 i Huszti Dénes közlése nyomán: Hlatky M., i. m. 49. A jegyzékben előforduló „de albis gemmis" kifejezés azonban inkább csiszolatlan féldrágakövet jelent. Vö. Hűsíti D., i. m. 751. Jegyzék 19, 36, 44. tétel. »'Furtwängler, A., i. m. III. 374.; Gebhart, H., i. m. 124. 4 0 Uo. 125.
