Folia archeologica 14.
H. Kolba Judit: Románkori feliratos sírkőlap
122 J. H. Kolba lehetett. Sajnos, az Apollinaris nevet a középkorból eddig ismert egyetlen premontrei apáttal sem tudtuk azonosítani, neve nem fordul elő. Ebből az időből csak egy ilyen nevű egyházi személyt ismerünk, Apollinaris nyitrai érseket, esztergomi kanonokot, 4 1 akinek neve két oklevélen is előfordul 1111 és 1118 között. 4 2 Minthogy elődei között nem akad Paulus nevű kanonok, így rá egyelőre nem gondolhatunk. (Az az eset fordulhatott esetleg elő, hogy mint esztergomi kanonok később belépett egy premontrei kolostorba, majd ennek apátja lett — erre azonban semmilyen adattal sem rendelkezünk.) A sírkő tulajdonosát illetően tehát a fenti feltételezések keretei között kell maradnunk. Végeredményben tehát megállapíthatjuk, hogy sírkövünk ritka külalakjával és szövegével a XII—XIII. század fordulójának igen értékes emléke. Szövege szerte Európában, a latin és nemzeti nyelvű sírköveken, kéziratokon egyaránt gyakori. Bár mesterünk meglehetősen gyakorlatlan és bizonytalan kezű volt, sírkövünk paleográfiai szempontból páratlan a magyar emlékek között, mivel egyetlen hasonló jellegű felirattal sem rendelkezünk. 4 3 H. KOLBA JUDIT EINE, MIT INSCHRIFT VERSEHENE ROMANISCHE GRABSTEINPLATTE Während der im Lapidarium des Historischen Museums durchgeführten Ordnungsarbeiten entdeckten wir einen interessanten und bisher unbekannten Grabstein (Abb. 48). Da wir weder über die Herkunft noch den Fundort, geschweige denn über den einstigen Besitzer des Steins irgendwelche Angaben vorfanden, sahen wir uns genötigt, ihn neuerdings ins Inventar aufzunehmen. Das Material der Grabsteinplatte ist roter Kalkstein („Marmor") von Gerecse. Ihre Lage ist horizontal, die Maße sind wie folgt: Länge: 170 cm, Höhe: 62 cm, Tiefe 6—7 cm. Auf der gleichmäßig aufgeteilten Fläche ist die Inschrift zwischen doppelten Hilfslinien in drei Reihen angeordnet. AD PATREM PAVLV(M) POSIT(VS) ROGAT APOLINARIS QVIS QVIS ADES QVI MORTE CADES STA P(ER)LEGE PLORA SVM QVOD ERIS QVOD ET IPSE FVI PRO ME PRECOR ORA Da nur die Vorderseite der Platte bearbeitet ist, dürfte sie in den Boden oder in die Wand eingelassen die Grabstelle desVerstorbenen bezeichnet haben. 4 1 KollányiF., Esztergomi kanonokok 1100—1900. (Esztergom 1900) 5. 1 2 Knauz F., Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. I. (Esztergom 1874) 196, 219. Mindkét oklevélen (1210, 1218) az aláírók között szerepel „Apollinari Nitrensi" formában. 4 3 Ez úton mondok köszönetet dolgozatom megírásában nyújtott értékes segítségükért tanáraimnak: Mezei Lászlónak, Horváth Jánosnak és László Gyulának.