Folia archeologica 14.

H. Kolba Judit: Románkori feliratos sírkőlap

ROMÁNKORI FELIRATOS SfRKŐLAP A Történeti Múzeum középkori lapidáriumának rendezése hosszas és nehéz munkával járt. Sok olyan érdekes kő került elő, amelynek létezéséről eddig nem tudtak, illetőleg ha ismerték őket, származási helyük és bekerülésük időpontja volt homályos. Keveset sikerült azonosítani a régi naplók alapján, így elég nagy azoknak a száma, melyeket 1960-ban ismeretlenként leltároztunk be. E kövek között található a folyosón egy nagy kőlap, mely a többitől elütő, teljesen sima, csak feliratos lapjával, tehát éppen egyszerűségével hívja fel magára a figyelmet. Szinte hihetetlen, hogy egy laikus által is minden nehézség nélkül olvasható, első látásra középkorinak tűnő, meglehetősen nagy és ép sírkőlapról egyetlen megjegyzés vagy leltári leírás sem ismeretes, hosszas utánjárás után sem sikerült azonosítani. Már felületes vizsgálattal is megállapítható, hogy a felirat betűtípusa a XII. század végére és a XIII. század elejére jellemző. A szöveg elemzése ezt a megállapítást megerősíti. Ebből az időből ilyen nagyméretű, alig rongált feliratos kőlap kevés akad egész Magyarország területén. A felirat érdekessége továbbá, hogy az ismert hasonló tartalmú szövegek közül ez az egyetlen, amelynek formája rímes-hexaméter. Szövege is igen ritka az egész sírkőanyagban, hazánkban ezenkívül még kettőt találtam: az egyik egy szerzetes sírját jelölő padlótégla, a másik Csáky Ugrin Esztergomban levő sírköve. A paleográfiai módszerek alkalmazása a középkorban — a római kor írástörténetéhez képest — idáig meglehetősen háttérbe szorult, pedig segítségével számos olyan megállapításhoz jutunk, amelyet más módszerekkel — adatok hiányában — nem érhetünk el. A jelen esetben a sírkő korára vonatkozóan sem állnak rendelkezésünkre adatok, így igen alkalmas arra, hogy ezzel a módszerrel kíséreljük meg keletkezésének időpontját és körülményeit meghatározni. Vizsgáljuk meg először a szóban forgó követ (XVIII. t. 1—2) részletesen. Mint említettem, 1960-ban leltároztuk be (ltsz. 60. 268. C.), tehát régi leírásokból hiába reméltük, hogy származási helyére, korára, bekerülési körülményeire bármilyen adatot megtudunk. A kőlap méretei: magassága 62 cm, szélessége 170 cm, vastagsága átlag 6 cm. Anyaga a nálunk tévesen vörösmárványnak nevezett, Jura korszakban elkövesedett gerecsei vörös mészkő. Bár a gerecsei „márványok" elterjedtek voltak, speciális anyaguk miatt mégis feltehető, hogy a sírkövet valahol Esztergom környékén készítették. Felületét simára csiszolták. Oldalait meglehetősen durván, valószínűleg széles vésővel (kb. 6 cm széles nyomú) verték le, amely igen sűrű, hullámos vonalkasort ad a kő oldalain. A hátlap durván maradt, felületét csekély mértékben egyengették el, valószínűleg nagyobb méretű, durva kidolgozásra való szerszámmal (csákánnyal ?). Ennek alapján mindjárt a kő elhelyezésére is magyará-