Folia archeologica 13.

Kerényi András: Viminaciumban vert antoninianusok

Viminaciumban vert antoninianusok 85 böző verdékből kikerült pénzek szétválasztása, illetve egy-egy verdéhez való beosztása nagy nehézségbe ütközik. Igen nagy anyag összehasonlítására van szükség, hogy valami eredményt elérjünk, a kutató így is legtöbbször csak stíluskritikai alapon tud hozzányúlni az anyaghoz.

4 Ez azt jelenti, hogy mindenki a maga szemszögéből látja a megoldást, ezért az eredményben is erősen megmutatkozik a szubjektivitás. Talán éppen ennek a következménye, hogy sok probléma még mindig nem jutott el a végleges megoldáshoz, mert úgyszólván minden kutató másképp osztja be az anyagot. Ez a helyzet a viminaciumi pénzverde esetében is. A kérdés teljes megértése érdekében, tekintsük át röviden a viminaciumi verde történetét, megnyitásától a Kölnbe való áthelyezéséig. A verde Gordianus Pius alatt, 239-ben® nyílt meg. Itt készültek a PROVINCIA DACIA és a PMS COL VIM hátlapi feliratú koloniális bronzpénzek. Bár a verde eredetileg koloniális pénzek verésével indult, idővel birodalmi veretek is készültek benne. Ma már nem vita tárgya, hogy Valerianus-—Gallienus uralkodása idejében 253—57 között a koloniális pénzek mellett császári pénzeket is vertek. L. Laffranchi

6 volt az első, aki különválasztotta Valerianus—Gallienus viminaciumi vereteit. Laffranchi is gondolt arra, hogy már a korábbi uralkodók alatt is lehetett itt állami pénzverés.

7 O. Voetter

8 volt az első, aki verdék szerint osztályozta a III. századi anyagot. Feltételezte, hogy már Gordianus és Philippus is veretett birodalmi pénzeket Viminaciumban.

9 Gordianus vereteit hét csoportra osztotta, s a hatodik csoportba adta a viminaciumi vereteket.

1

0 Voetter után a numizmatáknak egész sora követte ezt az utat és kereste a Valerianust megelőző idők viminaciumi vereteit. Jónás Elemér,

1

1 aki szintén átvette Voetter beosztását, azt újabb adatokkal bővítette. Szerinte az IMP M IVL PHILIPPVS AVG P előlapi körirat eddig csak koloniális pénzeken fordult elő és csak Viminaciumban. Nézete szerint kétségtelen, hogy az ilyen előlapi köriratú antoninianusok szintén Viminaciumban készültek. Ugyanide sorolja az IMP С M IVL PHILIPPVS PF AVG P M előlapú darabokat. Véleménye szerint az ilyen előlapi köriratú példányok nemcsak hogy Viminaciumban készül tek, de egyúttal a császár legkorábbi veretei is. Traianus Deciussal kapcsolatban azt mondja, hogy a rövid előlapi feliratú, tehát IMP CAE TR A DEC (vagy DECIVS) AVG antoninianusai szintén ebből a verdéből erednek. A ba4 Webb, P. H., Third-century Roman mints and marks. Num. Chron. 5. ser. 1 (1921) 226—293. 5 Pick

—

Imhoof

—Blumer, Die antiken Münzen Nord-Griechenlands. (Berlin 1899) 25. • Laffranchi, L., I diversi stili della monetazione Roma. RIN 21(1908) 203 skk. 7 Uo. 203. lapon felsorolja Gordianus és Philippus azon típusait, amelyek az addigi kutatás szerint Viminaciumban készülhettek. 8 Lásd Voetter cikkeit a NZ folyóiratban 1893-tól. 9 Voetter, O., Die römischen Münzen des Kaisers Gordianus III. und deren antike Fälschungen. NZ 25(1893) 385 skk. 1

0 Vö. Monatsblatt der numismatischen Gesellschaft in Wien. 3(1897) 16—17. „In die 6. Gruppe sind jene antoniniane Gordianus III. anzureihen, die das Brustbild des Kaisers gewappnet aber den Kürass von Röcken gesehen darstellen (Coh. 92, 98, 162, 167, 179, 264, 319, 362, 375, 380)". Pick

—Imhoof—Blumer, i. m. I. 23. „vermuthet man doch sogar, daß ein Theil der Silbermünzen (Antoniniani) Gordians hier in Viminacium geschlagen ist." 1

1 Jónás E., NK 25(1926)49-54.; Ua., NK 26—27(1927—1928) 146—147.; Va., Az Országos Magyar Régészeti Társulat Evkönyve. 2(1923—1926) 137—156.