Folia archeologica 13.

Biróné Sej Katalin: Hygieia, Salus és Valetudo

74 Bír óné Sej Katii in ban az Asklepios kultusz széles körben elterjedt, nemcsak Görögországban, hanem a környező országokban is. 7 Ekkor került vele kapcsolatba Róma is, Leánya, Hygieia, az istennel együtt mindenhová eljut. 8 Asklepios kultusza i. e. 293-ban került Rómába. 9 A Tiberis szigetén építettek neki szentélyt, amelyet i. e. 291. jan. 1-én szenteltek fel. 1 0 Az epidaurosi kígyó Rómába érkezését áb­rázolja Antonius Pius bronz medaillonja a hátlapon AESCVLAPIVS fel­írással. 1 1 Mint fent említettük, Asklepios és Hygieia szoros kapcsolatban álltak egy­mással. Hygieia, mint Asklepios felesége, illetve leánya szerepelt. 1 2 Kétség­telen, hogy Hygieianak vezető szerepe van a kultuszban, bár alárendeltje Askle­piosnak, de rangban feltétlenül anyja és testvérei előtt áll. 1 3 Hygieia jellege azonos Asklepioséval, egészségvédő, illetve gyógyító aspektusú istennő. Való­színűleg szoros kapcsolatuk miatt kultusza Asklepioséval egy időben, vagy valamivel később honosodott meg Itáliában. Hygieiat a görögség már az i. е. V. században ismerte. 1 4 Ekkor még nincs kialakult ábrázolása. A hellenisztikus korban mint karcsú leányalak jelenik meg, amint a kígyót csészéből eteti, számtalan ilyen ábrázolása van a nagy­plasztikában. 1 5 Valószínűleg ilyen formában ismerik meg Itáliában is. Hygieia legkorábbi ábrázolása a pénzeken az i. е. V—IV. század forduló­jára esik. Azonban ebben a korai periódusban csak a fejét mintázzák egy meta­pontumi pénzen. 1 6 B. Head szerint ezt az ezüst statert az i. e. 400—350 közötti ' Ni/sson, M. P., i. m. V. Abt. II. Teil, II. Bd. (München 1950) 103. 8 Traemer , E., Hygieia. Roscher Ausführliches Lexikon der griechischen und römischen Mythologie. 1. 2. ^Leipzig 1884—1890) 2785. » Traemer, E., Asklepios. PWRE II. (Stuttgart 1896) 1662—1676. A monda szerint i. е. 293-ban súlyos járvány dúlt Rómában és környékén, a Sibylla könyvek szerint a járvány akkor fog megszűnni, ha Asklepiost akkori kultuszhelyéről, Epidaurusból, Rómába hozzák. „Inventum in libris Aesculapium ab Epidauro Romám arcessendum." (Livius 10, 47.) Küldöttség ment tehát Epidaurosba az isten szent állatáért, a kígyóért. A Tiberis szigetén építették fel az Asklepieiont. Wissowa, G., i. m. 253—254. 1 0 Wissowa, G., i. m. 254. 1 1 Dresse l, H., Der Aventin auf einem Medaillon des Pius. ZN 12(1900) 32—36. II. t. 10—11. Cohen. H., Description historique des monnaies frappées sous l'empire romain communément appelées médailles impériales. (Paris 1882) 271—272, 17. A továbbiakban ezt a munkát Coh. 2 rövidítéssel jelöljük. A médaillon éppen azt a jelenetet ábrázolja, amikor a kígyó a Tiberis szigetén a hajóból partra csúszik. 1 2 Itt nem térhetünk ki Asklepios és Hygieia kapcsolatának, továbbá Hygieianak az Asklepios kultuszkörbe kerülésének problémájára, csak annyit, hogy a kutatók véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy Hygieia felesége vagy leánya-e Asklepiosnak. Traemer szerint többek között leánya volta mellett bizonyít, hogy ülő Asklepios mellett mindig álló Hygieiát ábrázolnak. Traemer, E., Hygieia. Roscher, i. m. 2778 skk. 1 3 Traemer, JB., Hygieia. Roscher, i. m. 2783. — Holländer, E., Plastik und Medizin. (Stuttgart 1912) 140. 1 4 Már az i. е. V. századból ismerünk Hygieia ábrázolásokat. Az athéni Asklepieionból szám­talan ilyen relief került elő. 1 6 Hygieianak igen sok önálló ábrázolása is van. Legtöbbször atributumával, a kígyóval ábrázolják, amint kitonban és himationban áll (esetleg oszlopra támaszkodik), kezében csészét tart és abból eteti a kígyót, vagy az állat a karjára csavarodik. Amelung, W., i. m. I. (Berlin 1903) 364,83 és 366,86. XXXVIII. Ülő Hygieia típusok is ismertek a nagyplasztikában, de erről majd a későbbiekben beszélünk. 1 6 A Catalogue of Greek coins. Italy. (London 1873) Metapontum, Lucania, 62. AR. stater 1YHEIA Elírással. A továbbiakban ezt a katalógust BMC rövidítéssel jelöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom