Folia archeologica 13.

Tőrök Gyula: Rómaikori faházak nyomai Halimbán

68 'Török Gyula kodnak. Átmérője: 16,4 cm, legnagyobb láncszemhossz: 11,5 cm. l 12—14. Zabla. Három darab egyl W szerű kétkarikás vaszabla, pálcataggal. \

Egy bütykös, kettős csavart vasból. Átmérőik: 21, 24,7 és 26,4 cm. M 15. Bográcstartó vas. A veszprémi \ \ Bakonyi Múzeum leltárában található \ \ leírás alapján

1

2 még egy tárgyat vehe\ \ tünk azonosítottnak. Ez egy hajlított \ \ végű vasrúd, másik végén karikával. A \ \ Leltár szerint a hossza: 34,8 cm. Ez .1 \ bográcstartó láncos kampó lehetett, 1—Ny ' \ amilyen kelta anyagban bőven talál) \ ható.

1

3 J A \ A vastárgyak egyikéről sem mondl hatjuk azt, hogy a rómaiak pannóniai \ \ hódítását nem érhették meg. Földbe— ' \ kerülésük valószínűleg éppen a rómaiak hódításával hozható kapcsolatba. A Q m vasművességnél használt hornyoló, a 1 1 kocsirúdtartó vaspánt, a zabiák és a szé21. ábra pen megmunkált vaslánc még a szabad kelta életről tanúskodnak. Áz elrejtés ténye azonban már a római hódításra enged következtetni. Teljesség kedvéért meg kell még említenünk, hogy az 1952—55. évi ásatás tartama alatt a X—XII. sz.-i temető területén két, azonkívül pedig egy hamvasztásos kelta sír gazdag anyagára is rátaláltunk. E tipikus kelta sírokon, továbbá a bemutatott késő-kelta vasakon kívül más nyomot nem találtunk az alapfal-árkok körüli területen, amelyek alapján a faházak használatánál a keltákon és az elkeltásodott helybeli lakosságon kívül más népre gondolhatnánk. Számos történeti adat bizonyítja, hogy Pannónia I. és II. századi bennszülött lakossága között a kelta törzseknek még jelentős töredékei éltek.

1

4 A hasonló házalapok párhuzamait tehát az I. és II. századi kelta és elkeltásodott helyi lakosság körében kell keresnünk. Ilyen irányú kutatás egész Európában sajnos kevés történt. A halimbai házalapokhoz legjobban hasonlót Chr. Hawkes publikált.

1

5 Cikkében alaprajzot is közöl, amelyet itt bemutatunk. (21. ábra) Megállapítása szerint a kör alapú építmény, amelyben tűzhelyet találtak, volt a lakóház. Az egyik négyszög alakú a kovácsműhely, míg a másik valószínűleg gazdasági épület. Meghatározása szerint a házak rómaikori helyi lakossághoz tartoztak.

1

6 A lakóház, méretei alapján akárcsak a halimbai, egyszerre csak egy-egy családé lehetett. 1

2 Jelenleg 55.329. szám alatt. 1

3 Lásd pl. az üsttartó lánc és kampó típusát. Filip, /., Keltövé ve strední Evropë. (Praha 1956) 157. 1

4 Mócsy A., Die Bevölkerung von Pannonién bis zu den Markomannenkriegen. (Bp. 1959) 1

8 Hawkes, Ch., Die Erforschung der Spätbronzezeit, Hallstatt- und Latène-Zeit in England und Wales von 1914 bis 1931. BRGK 21(1931) 86—173. 1

8 Uo. 151. 47. kép. 21. ábra