Folia archeologica 13.
Tőrök Gyula: Rómaikori faházak nyomai Halimbán
64 'Török Gyula miatt nem egyenes. A D-i árok elkeskenyedése pedig azzal magyarázható, hogy a talpfák szilárd elhelyezése miatt alakjukhoz mért árkot ástak ki. A fekete földcsíkot őrző árkok — faépítmény alapárkai lehettek, amelyeket a faanyag elkorhadása után a felszíni humusz töltött ki. A D-i árok megszakadt része felett nyílhatott az építmény bejárata. A ház falait a talpfákra fektetett, vagy a talpfákba ácsolt függőleges gerendákból rakhatták fel. Erdős vidékek népi építkezéseiben mindkettőre találunk példát. Az I. sz. építmény alapárkainak földjéből datáló anyag nem került ki; csak az alapfalakon belül talált 7. sz. bolygatott urnafészek bizonyítja, hogy a rómaikori hamvasztásos sírokkal nem lehet pontosan egykorú, hanem csak azok előtt, vagy azok után épülhetett. II. szánni építmény. Az előző építmény helyétől Ny-ra egy másik négyszögalakú építmény alapjának árkai bontakoztak ki. (XIII. t. 2.) Az alapfalak árkai nem helyezkedtek el olyan szabályosan, mint az I. sz. építménynél. A K-i fal árka pl. rövidebb, mert itt a magasan jelentkező kőszikla megakadályozta az árok megfelelő kimélyítését. Ugyanezen oknál fogva az alapárok DK-i szakasza is hiányzik, a szőlő alá forgatott föld alatt. A D-i oldal közepénél négyszögű pillérhely mutatkozik, az ajtónyílás helye mellett. Ennél az építménynél is vízszintesen fektetett talpfákra és az ajtónyílás mellett álló függőleges oszlopokra kell gondolnunk. Ahol a sziklás altalajba az alapárkot nem áshatták elég mélyre, oda a talpfáknak vékonyabb végét fektethették le. Az alapárkok a többszörös nyesés ellenére is néhol 20—22 cm mélyen vágódtak be a kőtörmelékes és sziklás talajba. A cca. 50 cm széles árkok 710x767 cm 2-es területet fognak közre. Az I. sz. építményhez viszonyítva kivésbé gondos munkának látszik s ebből ítélve melléképület szerepét tölthette be. A II. sz. építmény helyén nem találtunk urnafészket, vagy égetéses sír nyomát, ellenben a belső föld eltávolítása közben a forgatott humuszban néhány rómaikori cserép, (XVI. t. 3.) egy kovácsolt vasszög (XVI. t. 1.) és egy füles vasdarab jött elő. (XVI. t. 2.) Az alapfal árkok töltelék földjének átvizsgálásakor a K-i árok É-i harmadában néhány rómaikori cserepet találtunk. (XVI. t. 4—5.) Ezek az egykori földszínről az épület elkorhadása után kerülhettek az árokba, mert a jelenkori földforgatás szintje alá estek. Az eredeti padlószint megsemmisülése miatt, igen nehéz lenne pontos épületrekonstrukciót adni. III. s^ámú építmény. A két négyszögű építmény között foglalt helyet a III. számú, de kör alakú építmény alapárka. (XV. 1.1. és XIII. t. 2.) Az eredeti padlószintet korábban itt is elpusztították. Feltárás közben már a nagyobb feléről eltakarítottuk a földet, amikor az ajtó helyének nyílása alatt a humuszos árok hirtelen megszakadt. Ekkor előbb néhány metszést végeztünk el az alapfal humuszos földjében, amelynek legmélyebb része itt is az árok középvonalánál valamivel beljebb esett, bizonyítva az egykori fa-konstrukció kissé befelé dőlését. Az alapfalárok D-i része fölötti földet B. Thomas Edittel együtt távolítottuk el 6 s itt is kibontakozott az építmény teljes alapfal árka, D-i részén megszakítással. Az ajtónyílás íve közepén egy négyszögű folt bizonyította, hogy oszlop, vagy szárnyas ajtó ütközőjének elkorhadt nyomára találtunk. A kör 6 Б. Thomas Editnek az ásatáskor és a feldolgozásnál nyújtott segítségéért ezúton is hálás köszönetet mondunk.
