Folia archeologica 13.
Patay Pál: Az alsótelekesi vaskori temető
46 Patay Pá I A másik nagy sírcsoportba az 1— Ъ\а, 4ja—4jm, 58—65., 71—76. és 78. számúak tartoznak. Az előbbitől K-re, már a domb lejtőjén helyezkedett el, hosszabb sávban. Jellemző e csoportra, hogy itt több sír fölött kőpakolás volt. Ebből a csoportból is elpusztulhatott a D-i részén néhány sír, hiszen csak akkor figyeltek fel a temetőre, amikor az 1. sír lándzsái napvilágot láttak. Egyes helyeken itt is sűrűn találhatók a sírok. A 6—7., 67. és 60—70. sz. sírok a két nagy sírcsoport között, a többiektől aránylag nagyobb távolságban voltak. Anélkül, hogy messzemenő következtetéseket szándékoznánk levonni — hiszen a temető még nincs teljesen feltárva —, a leletek terén a két fő sírcsoport között bizonyos különbségek észlelhetők. A fegyverek — lándzsa, csákány, nyílhegy — a K-i csoport sírjaiban, vagy annak sírjai között szórványosan voltak találhatók — kivéve a 20. sír nyílhegyét. A bronztűk túlnyomó része is ennek a K-i csoportnak a területén jött elő (K-i csoport: 8, Ny-i: 3, közbül: 1 db). Ugyanakkor a vastűk esetében fordított a helyzet (K-i csoport: 8, Ny-i: 23, közbül: 2 db), de ezek közül a díszesebbnek ható tagolt fejű tűk hiányoztak a Ny-i csoport leletanyagából (K-i csoport: 2, közbül 1 db). A karperecek terén ilyen különbség már nem figyelhető meg. Itt talán csak annyi a két csoport közötti eltérés, hogy a vastag bronz karperecek, ill. azok töredékei főként a K-i csoportból származnak (6, Ny-i csoport 3, közbül 1 db). Ezzel szemben a vékony, huzalszerű és legtöbbször kúpban végződő bronz karperecek vagy azok töredékei 1 kivételével a Ny-i csoportból valók (9 db). Korongolt bögre sírból csakis a K-i csoportban fordult elő. Nem tartanám lehetetlennek, ha e mögött a kettősség mögött a temetőhöz tartozó település közösségében fennállott valamilyen társadalmi különbségek rejtőznének. Természetesen a kérdés végső elbírálására csak a temető teljes feltárása után kerülhet sor. Amikor ezt a kérdést felvetjük, ugyanakkor viszont azt is ki kell hangsúlyoznunk, hogy a két kérdéses csoport szorosan összetartozik. Azonos bennük főbb vonásokban a temetkezés módja és a leletek nagy része. A két csoportban tehát etnikai különbséget nem kell látnunk, sőt valószínűleg időbelit sem. A TEMETŐ [ÖSSZEFÜGGÉSEI A KÖRNYEZŐ TERÜLETEK LELETEIVEL Röviden vizsgáljuk meg, hol a helye az alsótelekesi temetőnek a hazai régészeti anyagban? A már eddig elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy az itteni leletek közül nem egy tárgytípust megtalálunk az alföldi szkíta emlékanyagban. 2 8 Ilyenek mindenekelőtt is a korongolt, magasfülű bögrék és az ugyancsak töredékekben, szórványos leletekkel képviselt korongolt, behúzott peremű tálak. De a görbe hátú kések, gerinc nélküli lándzsák, tagolt végű karperecek, a faléra, a csontgomb és átfúrt csontlemezek, végül a háromszög-mintájú pecsétlő, mind olyan formák, amelyek vagy kifejezetten jellemzőek az alföldi szkíta temetőkre, vagy ha nem is nagy számban, de ott is előfordulnak. 2 8 Ide számítandók (a továbbiakban is) a nógrádi dombvidéken, valamint DNy-Szlovákiában levő lelőhelyek.
