Folia archeologica 13.

Szakács Margit: A Vidacs-gépgyár története

A VIDACS-GÉPGYÁR TÖRTÉNETE A múlt század 40-es éveiben indult meg a gépgyártás hazánkban. Az ekkor kezdődő fellendülésnek az ipar, a mezőgazdaság, valamint a vasgyártás addig elért fejlődése szolgált alapul, motorja a védegyleti mozgalom volt, amelyek nyomán több kisebb-nagyobb műhely létesült. Ézek között képviselve voltak a gépgyártó műhelyek is. Gépészettel foglalkozó iparosok már tevékenykedtek az országban, főleg Pesten, ahol néhány gépgyártó műhely létezett 1840 előtt is. Az első tudósítás Szijj Sámuel „erőművész" 1838-ban közzétett „ajállata" az Ismertetőben, amely szerint „ő már több répa-cukorgyár számára eszközöket s gépelyeket készített" valamint „nála minden a mezei gazdasághoz megkívántató eszközöket vagy már készen, vagy nagyobb mennyiségben megrendelés útján megkaphatni."

1 A következő évben Wágner Ferenc ismerteti mezőgazdasági eszközeit.

2 Werther Ftidrik 1840-ben létesült „kir. szabadékos gyára" szeszgyártáshoz szükséges készülékeit hirdeti.

3 Ettől kezdve főleg a mezőgazdasági gép-és eszközgyártók hirdetései egyre szaporodnak, jelezve a gépészek számának növekedését. Gyártmányaik már megjelennek az 1842-es I. Iparműkiállításon, amelyekről Kossuth Lajos, a kor ipari életének egyik legjobb ismerője, összegezve egyben a fejlődés addigi eredményeit, a következőket írja jelentésében: „A műiparnak ezen magasb neméből az I. magyar iparműkiállítás számra s terjedelemre nem éppen szűken volt ellátva, másrészt tagadni nem lehet, hogy a tökélynek s kifejlődésnek azon magas fokához képest, melyre a tudomány, földművelés, műipar és kereskedés ezen hatalmas tényezője a gépészet, más országokba eljutott, nekünk magyaroknak általában még igen sok kívánnivalónk van."

4 A helyzet reális ismeretét tükröző sorok rámutatnak egyúttal a gépészet jelentőségére is. Mivel a gépgyártás a gépi nagyipar létrejöttének előfeltétele, alapja, ennek az alapnak a lerakása valóban döntő fontosságú volt az iparosodás további előrehaladása szempontjából. E folyamat megindulását jelzi az a tény, hogy 1842—45 között tovább növekedett azoknak az iparosoknak a száma, akik vasöntöde, gép és szerszámkészítő műhely felállítására kértek engedélyt.

5 Közöttük volt Vidacs István, aki — felismerve hazánkban a mezőgazdasági gépgyártás különös jelentőségét — fontos szerepet játszott ebben az iparágban 1842-ben alapított műhelyével, a későbbi mezőgazdasági gépgyárral. 1 Ism. 1838. 60. 2 Ism. 1839. 120. 8 Ism. 1840. 734. 4 Kossuth L., Jelentés az első magyar Iparműkiállításról, 1842. (Pest 1843) 5 Mérei Gy., Magyar iparfejlődés. 1790—1848. (Bp. 1951) 309.