Folia archeologica 13.
M. Balik Sándor: A magyarországi kőedénykereskedés és gyártás harca a XVIII. század végén
A magyarországi kőedény keres ke dé s és gyártás harca 281 beleegyezésével. Vagyonuk teljes ráfordítása mellett pihenés nélküli szorgalmukat is erre áldozták: nem volna tehát igazságos, hogy egyetlen kiváltságos miatt dolgos és tevékeny emberek mindazt elveszítsék, amivel bírnak és családjukkal együtt nyomorba taszíttassanak. 3. Azzal a reménnyel vigasztalják magukat, hogy Germain édesatyja a császári királyi holicsi kerámiai gyár igazgatója volt. Ö maga is külországokban, keze munkájával, mint született magyar, becsületet és hírt szerzett. Gyártmányai Kuny készítményeivel szemben sok előnnyel bírnak. Spiro pedig sok éven át teljesített fizetés nélküli szolgálatot. Számos fáradtsága miatt a Helytartótanács („ezen Magas Hely") hihetőleg tekintettel lesz ezekre és bizonyára igazságos védelmet fog nyújtani. Kuny, valamint a Germain—-Spiro-féle társulás (fabricae vasorum majolica dictorum sociorum) kérvényeire a Helytartótanács adatszolgáltatásokat rendelt el. 1 2 A magát „Errichter von 3 Sorden Faiansgeschier und Fabriquer"-nek nevező Kuny szeptember 23-án készítette el tájékoztatóját. 1 3 Október hatodikára Germainék jelentése is kész. 1 4 Germainék úgy vélik, hogy 1790. január 11-én Buda város tanácsa azért engedélyezte a gyárak létesítését: 1. mert akkor (1790 januárjában) Budán még nem volt angol-edénygyár, csupán a Kuny-féle majolika gyár, 2. mert minden idegennek, aki jól kitanult valamilyen mesterségben (Kunst), hitelesen kiismeri magát, a legmagasabb helyről engedélyeztetett a gyáralapítás és biztosítva is volt mindehhez a kegyes védelem és támogatás. 3. Germain Gáspár a császári királyi holicsi gyár első igazgatójának a fia. Művészetét (Kunst) becsületesen megtanulta s ezt a tudását hitelt érdemlő bizonyítványok szerint kitartó szorgalommal külföldön még meg is javította, magát ebben tökéletesítette. Ilyképp minden tekintetben, mint szabadnak született magyar és egy királyi tisztviselő fia, jó alkalmazás és kifogástalan magaviselete által önönmagát minden magas kegyre és támogatásra méltóvá tette. Ezeken kívül Germain a budai Kuny gyárban — Kuny bizonyítványai szerint — teljes megelégedésre dolgozott. Hasonlóképpen próbáját adta képességeinek, midőn Kuny megbízásából egy fiatalembert a festészetben tökéletesen kiképzett. Emiatt az a hálátlanság érte, hogy az ottani állását elvesztette s arra kényszerült, hogy családja élelmezéséről kellett gondoskodni. Germain biztos és kegyes fogadtatásban reménykedett, annál is inkább, mert sokkal méltányosabb árakért, kitanult és kipróbált művészettel, tartós és szép eredményeket tudott előállítani. Jelentésük szerint a budai Germain— Spiro gyár kicsiben olyan állapotban van, mint amilyen tökéletes tud lenni egy nagy gyár. Minden szükséges dolog — mint az égető kemencék — mintaszerűek. A szerszámokat magas áron szerezték. A földfajtákkal való különböző kísérletezések is költségesek. A már elkészített edények után az anyagkészletet 1000 forintra lehet becsülni, nem számítva a már legyártott, de még ki nem égetett edénykészleteket. 1 2 O. L. Helyt. t. Dep. Comm. 1791. Fons 77. Pos. 8 és Fons 77. Pos. 6. 1 3 Teljes szövegét közli Siklóssy L.., i. m. 66—67. 1 1 O. L. Helyt. t. Dep. Comm. 1791. Fons 77/3. Pos. 7. — Siklóssy lényegesebb részeit ugyan közli (67. 1.), mégis szükségesnek véltük újra fordítani, mert sokkal izgalmasabb és a tragédia is jobban feltárul belőle, mint ahogy azt az eddigi ismertetés tükrözte.
